A harmadik helyet az Erstétől a Citibank szerezte meg, amely teljes eredményét majd 40 százalékkal növelve, a bankszektor teljes adózás előtti eredményének több mint 9 százalékát birtokolja. Az Erste, amelynek 2008-hoz képest több mint 20 százalékkal csökkent az eredménye, így a negyedik. Őt a K&H követi, amely 25 százalékkal javította eredményét, megelőzve így a tavaly a nagybankok között harmadik helyre sorolt UniCreditet, amelynek eredménye a felére csökkent.
Az eredményoldalon az év nagy vesztese az elemzés szerint a Raiffeisen és a CIB: 2008-hoz képest mindkét bank teljes adózás előtti eredménytömegének közel 80 százalékát veszítette el. Az MKB az elmúlt két évben nem tudott talpra állni, az év utolsó negyedében szinte nullára erodálta addig elért eredménytömegét.
Az eredmény összetevői közül a kamateredmény 16 százalékkal, a nem kamateredmény pedig 65 százalékkal bővült, amiben jelentős szerepet játszott a pénzügyi és befektetési szolgáltatások eredményjavulása. A működési költségek állománya éves szinten 2 százalékkal csökkent, míg az értékvesztés- és céltartalék-állomány éves szinten a háromszorosára nőtt. A bankszektor feszített ütemben javította relatív hatékonyságát: a szektorszintű költség/bevétel (cost/income) arány 42,6 százalékra mérséklődött a 2008-as 51 százalékról.
A nagybankok közül kivétel nélkül mindegyik javította költséghatékonysági mutatóját, a legjobb eredményt az OTP érte el, amelynek egyedüliként sikerült 40 százalék alatti értéket elérnie; 50 százalék alatt teljesített az UniCredit, az Erste, az MKB és a Raiffeisen.
A bankszektor sajáttőke-arányos jövedelmezősége (ROE) a fiókok nélküli állományt számítva év/év alapon a tavalyi 11,3 százalékról 9,4 százalékra csökkent. Tőkearányosan a nagybankok között 2009-ben az Erste volt a legjövedelmezőbb, 15 százalékos ROE-t ért el (ennél magasabb értéket csak az OTP Jelzálogbank volt képes teljesíteni). Ezután következik 10 százalék feletti mutatóval az FHB Jelzálogbank, a 2008-hoz képest jelentősen javuló OTP, a Budapest Bank, és az ugyancsak javuló K&H.
Az eszközarányos jövedelmezőség is romlott: a 2008. év végi 0,88 százalékról 0,75 százalékra csökkent a szektor ROA-mutatója. Eszközarányosan a legjövedelmezőbb az OTP, amely 1,71 százalékos ROA-t produkált a 2008-as 0,97 százalék helyett. A nagybankok közül még a Budapest Bank és az FHB Jelzálogbank ért el 1 százalék feletti ROA-t; igaz, 2008-hoz képest enyhén romlott mindkét intézmény mutatója. A nagybankok közül sorban a következő legjobb eredményt az Erste érte el, jelentősen rontva mutatóján 2008-hoz képest, őt követi az UniCredit, és az enyhén javuló K&H.
A bankszektor átlagos nettó kamatmarzsa (net interest margin - NIM) 2008 végéhez képest kis mértékben ugyan, de javult: 2,7 százalékról 2,8 százalékra. A lakossági és a vállalati szegmensben is csökkentek a hitel- és betétkamatok az év során, kiegyenlítve egymás hatását, ennek köszönhető, hogy a nettó kamatmarzs csaknem szinten maradt.
A bankrendszer likviditási pozícióját jelző szektorszintű hitel/betét mutató 2008 végéhez képest jelentősen javult: 162 százalékról 151 százalékra csökkent. Ennek eredményeként a nagybankok közül már egy sem rendelkezik 200 százalék feletti mutatóval, sőt a K&H és a Raiffeisen kivételével mindegyik szereplőnek javult a likviditási pozíciója, ám az ő esetükben is csak kisebb mértékű romlás volt megfigyelhető.
A bankrendszer átlagos tőkemegfelelése a 2008. év végi 11,2 százalékos szintről 12,9 százalékra nőtt. A mutató javulása az elemzés szerint két összetevő együttes hatásának köszönhető: egyrészt 7 százalékkal csökkent a hitel-, piaci és működési kockázatokra tartalékolandó tőkekövetelmény minimális szintje (ennek oka, hogy csökkent az aktivitás, másrészt 2009-ben több nagybank is célul tűzte ki a kockázattal korrigált eszközérték csökkentését, és ezt sikerrel hajtották végre), emellett közel 7 százalékkal nőtt a kockázatok fedezésére figyelembe vehető szavatolótőke-állomány.
MTI
