A komoly hóesést hozó téli időjárás nem csak nálunk okozott nehézségeket, de – a havazáshoz kevésbé szokott – más európai országokban is. Emiatt a statisztikák szerint lassult az élet, kevesebben kelhettek útra. Mindez azzal jár, hogy az üzemanyagok iránti kereslet mérséklődött. Ugyan a január tradicionálisan az egyik leggyengébb forgalmú hónap a benzinkutakon, de ez most fokozottan igaz. Ez az olajpiacon nem látszódik, ott inkább a geo- és világpolitikai történések mozgatják az árakat. Az olaj így minimálisan emelkedett a héten, miközben a finomított termékek jegyzése a londoni tőzsdén az egy héttel korábbi szinten áll. Ez érdemben szerepet játszott abban, hogy az üzemanyagok a magyar kutakon olcsóbbá váltak.
Ahogy fent kifejtettük, a piaci mozgás Európában általános, az uniós országok többségében kis mértékű árcsökkenés volt jellemző. Az Mfor Üzemanyagár-figyelő elemzéséhez szolgáló Weekly Oil Bulletin adatai szerint a magyar árak a minimális csökkenés ellenére relatív értelemben nagyobbat változtak. Ezen a héten ugyanis 10 olyan országot találtunk az Európai Unióban, ahol a 95-ös oktánszámú üzemanyagért átszámítva kevesebbet kell fizetni literenként, mint nálunk, miközben a tavalyi év utolsó adatai szerint még 13 ilyen ország volt.
Az uniós rangsorban elért nagyobb mozgás alig érződött a régiós rangsorban. Egy hete csak Ausztriában és Szlovákiában került több pénzbe ilyen üzemanyagot tankolni, most a romániai áraknál is alacsonyabb lett a magyarországi.
A gázolajnál nagyon hasonló változást láthatunk a magyar árak helyezése kapcsán. A Weekly Oil Bulletin adatai alapján ezen a héten 11 olyan országot találtunk, ahol az átlagárak alapján olcsóbban lehetett tankolni, mint itthon. Egy héttel korábban viszont 14 ilyen ország volt.
Ami a régiós összevetést illeti, ennél az üzemanyagnál sem történt drasztikus változás. Az egy héttel korábbi statisztikák szerint csak egy olyan ország volt, ahol a magyarországinál drágább volt a dízel, most pedig kettő (Ausztria és Románia).
Az iráni helyzet miatt aggódnak az olajpiacon
A hét második felében felfele mozdultak az olajárak: mind az Amerikában irányadó WTI, mind az európai benchmarknak számító Brent nagyjából 3 százalékkal haladta meg pénteken délután az egy héttel korábbi szintet. Az elemzők szerint két dolog okoz aggodalmat: egyrészt a polgári infrastruktúra elleni orosz támadások, amelyek azt jelzik, hogy Moszkva továbbra sem akar békemegállapodást, másrészt az egyre határozottabb iráni tiltakozások.
Fotó: Depositphotos
Az ukrajnai háború elhúzódása, és az a tény, hogy az elmúlt hetekben orosz tankerhajókat foglaltak le, azt jelzi, hogy globális szinten kevesebb orosz olaj juthat a piacra. A kínálati kiesés miatt aggódnak az iráni helyzet kapcsán is, az ottani teokratikus diktatúra 45 éves fennállásának legnehezebb időszakát éli. Hosszabb távon a demokratizálódás ugyan növelhetné az iráni olajipar kibocsátását (hiszen a perzsa állam is számos embargóval szembesül), ám rövid távon a mostani megmozdulások a bizonytalanságot erősítik.
Eközben a Fehér Ház pénteken olajtársaságokkal és kereskedőházakkal találkozott, hogy megvitassák a venezuelai exportmegállapodásokat. Trump a héten azt követelte, hogy Venezuela biztosítson teljes hozzáférést az Egyesült Államoknak az olajszektorához, mindössze néhány nappal azután, hogy szombaton Caracasban amerikai kommandósok elfogták és az Egyesült Államokba hurcolták Nicolás Maduro elnököt.
Amerikai tisztviselők azt jelezték, hogy Washington határozatlan ideig ellenőrizné az ország olajeladásait és -bevételeit. Ez a venezuelai politikusoknak nem feltétlen lehet az ínyére, de a jelenlegi helyzetben nincs sok választásuk. A másik oldalon viszont ez a lépés biztosítékot jelenthetne az amerikai olajcégek számára, hogy megéri ott beruházni, mert nem fogják ismét államosítani az érdekeltségeiket, ahogy az korábban történt.
A nagy (olajpiaci) kereskedőházak most azért szállnak ringbe, hogy az amerikai kormányzattal megállapodást kössenek, és jogot kapjanak arra, hogy a venezuelai állami tulajdonú PDVSA olajtársaság által felhalmozott olajat értékesíthessék. Amennyiben zökkenőmentesen indul az olaj eladása, az jelzésértékű lehet, és szakértők szerint áreséshez is vezethet a tőzsdéken.
Az OPEC friss adatai szerint egyébként pont Irán és Venezuela miatt esett vissza a szervezet kitermelése és értékesítése decemberben. Igaz, számos olyan ország van, amely képes lenne nagyobb mennyiséget a piacra vinni, így komoly kínálati visszaesés valójában nem fenyeget.
Mindezek miatt további jelentős olajáremelkedéssel nem számolnak a szakértők. Ráadásul, ahogy azt fent jeleztük, a finomított termékek iránti kisebb kereslet miatt a finomítói marzsok is szűkültek. Az Mfor Üzemanyagár-figyelő prognózisa a hazai kutakon csak kisebb, 3-4 forintos változásra számít a következő napokban.
A grafikonok a cikkünk megjelenésekor aktuális adatokat mutatja, ezek azonban később frissülhetnek.
