Az Eurostat legfrissebb, 2023-as adatai szerint Magyarországon az egészségügyi kiadások egy főre jutó értéke 1314 euró, amely csak a bolgár és román számot előzi meg, és csak 34 százalékát teszi ki az európai átlagnak. Vásárlóerő-paritáson számítva – ami kiküszöböli az egyes országok árszínvonala közötti különbségeket – is csak az 50 százalékát teszi ki az egy főre jutó a magyar egészségügyi költés az uniós átlagnak. Utóbbi számítás alapján a hazai költés csupán a romániait múlja felül az unióban – írja a HVG.
Ráadásul Magyarországon nem csak az érték alacsony, a társadalmi szolidaritás is gyengébb: csupán a kiadások 74 százalékát biztosítják állami források, szemben a régiós EU-tagok 77, valamint az unió egészének 81 százalékos átlagával.
A magánfinanszírozás túlnyomó részét a lakosság közvetlen egészségügyi kiadásai jelentik, a fennmaradó kisebb hányadot pedig az intézményesített magánkiadások adják. Az utóbbi csoportba tartozik az egészségpénztárak forgalma, ami Magyarországon az intézményesített magánfinanszírozás több mint felét teszi ki.
Fotó: DepositPhotos.com
Egészségpénztárak
Az egészség- és önsegélyező pénztárak jelentős forgalomnövekedést értek el a koronavírus-járványt követő években: az MNB adatai alapján a szolgáltatási célú befizetések 105 milliárd forintot tettek ki 2024-ben, a 2021-esnél 69 százalékkal többet.
Az egészségpénztári kifizetések értéke (2024-ben 98 milliárd forint) és változása (65 százalékos növekedés 2021-hez képest) is jól követi a befizetésekét. A kifizetéseken belül a legjelentősebb tételt a gyógyszerek jelentik, ezekből 38 milliárd forintnyi forgalmat számoltak el 2024-ben a pénztártagok.
A folyamatos mennyiségi növekedés arra utal, hogy a társadalombiztosítás keretében nyújtott szolgáltatások minősége egyre kevésbé felel meg az igényeknek. Ezzel az OECD egyik adatsora is egybecseng: a 2019-es 62 százalékkal szemben 2024-ben már csupán a magyarok 41 százaléka vélekedett úgy, hogy rendelkezésére áll a minőségi egészségügyi ellátás. Ez az arány – Törökországgal holtversenyben – a második legalacsonyabb az OECD 38 tagállama közül.
