Az októberrel kezdődő 2015/16-os költségvetési évre Barack Obama elnök egyszeri 14 százalékos sarc kivetését javasolja az amerikai vállalatok több mint 2 ezer milliárd dollárra becsült, külföldön felgyülemlett és ott is tartott profitjára. Utána pedig folyamatosan évi 19 százalékkal adóztatná az amerikai cégek későbbi külföldi nyereségét - mondta a Fehér Ház szóvivője vasárnap.
Cserébe a cégek bármikor hazavihetik az eddig amerikai adótól megkímélt külföldi keresményüket, további adóztatás veszélye nélkül.
Az amerikai székhelyű vállalatok most még leszámítják hazai adóalapjukból a profitjuk külföldön keletkezett és befektetettnek minősített részét, mert a törvény lehetővé teszi az adózás elhalasztását mindaddig, amíg a megfizetett külföldi adóval csökkentett pénzt haza nem viszik. Ily módon a csoportszinten kimutatott profitjuk egy része után gyakorlatilag nem adóznak az Egyesült Államokban. Ott a társasági nyereségadó 35 százalékos, de a rendszer tele van hézagokkal is kiskapukkal.
Az új adó gyakorlatilag kötelező adóamnesztia lesz, függetlenül attól, repatriálják-e a cégek az adóalapot képező profitot vagy nem.
Az előző Bush-kormányzat 2004-ben önkéntes adóamnesztiát hirdetett - vagyis a cégek kedvezményes adóval repatriálhatták külföldi nyereségüket -, de ez nem vezetett érezhető eredményre.
Az Audit Analytics kutatóintézet szerint az amerikai vállalatok külföldön keletkezett, illetve vállalaton belül külföldre utalt és ott befektetett profitja 2008-tól 2013 végére 93 százalékkal nőtt, és meghaladta a 2100 milliárd dollárt.
Az elnök hétfőn ismerteti részletes terveit az ország következő szövetségi költségvetésére.
Az Egyesült Államok szövetségi adóssága meghaladta a 18 ezer milliárd dollárt: ez a tavalyról becsült amerikai hazai össztermék (GDP) majdnem 104 százaléka. Az utolsó hivatalos adat szerint a szövetségi adósság 2013 végén az amerikai GDP 101,5 százalékával volt egyenértékű.
Az adósság megállíthatatlannak látszó növekedése miatt az utóbbi években több súlyos vita volt a társadalombiztosítás bővítéséért és a kis- és közepes jövedelműek adóztatásának némi könnyítéséért küzdő elnök és a takarékosságot szorgalmazó kongresszusi ellenzék között. A nézeteltérések kétszer is technikai csőddel fenyegették a szövetségi kormányzatot.
Mindazonáltal az amerikai szövetségi adósság aránya volt már ennél jóval nagyobb is: eddigi csúcsát, 121,7 százalékon 1946 végén érte el.
MTI
