Az áremelkedés az idényáras élelmiszereknél sokkal magasabb volt a vártnál és ez az a tétel, ami becsapta az elemzőket - mondta el kérdésünkre Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Főként ennek köszönhető, hogy a múlt havi inflációs adat a meglepetésszerűen alakult, és az előre jelzettnél magasabb lett. Hozzá kell tenni azonban, hogy ennek a folyamatnak koránt sincs vége, hiszen az emelkedő árak most kezdenek átgyűrűzni például a húsárakba. Ezen az sem segít, hogy a világpiacon jelentős mértékben csökkent a búza ára, mivel az energia árak növekedése miatt a kenyér tovább fog drágulni. Tejtermékek esetében is bekövetkezhet egy újabb áremelkedési hullám, amit a német tejtermelők sikeres akciója már előrevetít. Ebben az egész Európára kiterjedő bojkottban sikerült elérni, hogy német áruházláncok magasabb árat fizessenek a tejért.
Másik ok, amiért meglepetés volt a májusi infláció az az, hogy forint árfolyama rendkívül megerősödött, amely hatásnak elvileg árcsökkentőnek kellene lennie. A tartós fogyasztási cikkek ára általában gyorsan reagál a forint mozgására, de úgy tűnik a múlt hónapban ebből semmi sem valósult meg.
A monetáris politika nem adhatja felNagy kérdés, hogy a monetáris politika tud-e valamit ebben a helyzetben tenni? Nyilvánvaló, hogy az MNB nem teheti meg, hogy felteszi a kezét, és közli, hogy feladja az inflációs célt. A vártnál magasabb inflációra talán nem szükséges azonnal kamatemeléssel válaszolni, megtehetik, hogy várnak egy hónapot, véli az elemző. Miközben a következő Monetáris Tanácsi ülés után egy igen "héja kommentárt" tesznek közzé. A jegybank egyébként is azt szokta kommunikálni, hogy a kamatok nem a mostani inflációra vonatkoznak, hanem a következő 5-8 negyedévre. Vagyis az MNB megvárhatja, hogy kibontakozik-e egy hosszabbtávú forinterősödési trend, vagy esetleg korrigálnak az olajárak. Ha pedig ez nem történik meg, akkor jövő hónapban is lehet kamatot emelni.
Ami azonban fix pont, hogy augusztusban jön ki az új inflációs jelentés, amelyben, ha kitolják a várakozásokat és inflációs cél elérésének dátumát, akkor szinte kötelező jelleggel kell kamatot emelnie. Ez eléggé elkerülhetetlennek tűnik már csak azért is, mert az olajár forintban számolva 20 százalékkal magasabb, mint amennyivel a korábbi inflációs riportban számoltak. Így egy további kamatemelés után elképzelhető akár a 9 százalékos kamatszint is.
A magas infláció kedvezőtlenül hathat a gazdasági növekedésre is, mivel ennek hatására nem tud kibontakozni a lakossági fogyasztás. Az emberek zsebéből egyre többet fog kivenni a gázszámla, vagy a távhő számla, és ezért nem tud úgy elkezdeni költekezni, mint ahogy korábban várták.
A múlt hét pénteken ismét zavarok támadtak az államkincstár környékén, amely kapcsolatban Suppan Gergely elmondta, hogy nincs nagyobb baj, csak annyi történt, hogy a felkínált kötvényeket a befektetők nem jegyezték le teljes egészében. Másrészt a mostani jegyzésen 6 hónapos kincstárjegyeket kínáltak fel, amelyek számítanak igazi referencia papíroknak. Baj akkor van, ha egy 3 vagy 5 éves futamidejű jegyzés nem sikerül.
Globális recesszió segíthet?Suppan Gergely elmondta, hogy jelenleg úgy számol, hogy jövő hónapban a mostani 7 százalék helyett 6,9 százalék lesz a fogyasztói árindex. De ezek az adatok nagyon bizonytalanok és akár felfelé is módosulhatnak. A világpiaci olajár alakulása nagyon kérdéses. Vannak, akik azt mondják, hogy mostani 130 dollár feletti ár már buborék és csak spekuláció hajtja felfelé. Ám ennek ellentmond az, hogy ma már nagyon sok spekuláns "shortolja" (eladja) és nem "longolja" (veszi) az olajárat, de ennek ellenére töretlenül megy felfelé. Néhány hete elindult egy nagy korrekció, amikor az olajár 134 dollárról 122-re esett. Ekkor sokan short pozíciót vettek fel, ami végül is nem jött össze, ezért a múlt hét végén komoly kényszerlikvidálások voltak, az ebből fakadó vételek pedig ismét felhajtották 138 dollárra az olaj jegyzését. Most úgy tűnik, hogy lefelé nagyon nincs tér, ez csak egy globális recesszióval, vagy a kínai növekedés hirtelen kifulladásával szűnne meg.
VMI
