Az egész történet sokkal régebbre nyúlik vissza, mint a 2013-as év kezdete, hiszen mióta uniós tagok vagyunk, egyszer sem sikerült 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt. A sztori utolsó fejezete viszont 2013 februárban kezdődött el, amikor is az Európai Bizottság közzétette évente két alkalommal frissített és publikált gazdasági előrejelzését. A legfontosabb pontban azonban hazánk számára kedvezőtlen tartalommal jelent meg a prognózis, hiszen 2013-ra 3,4 százalékos költségvetési hiányt jeleztek előre a brüsszeli szakemberek. Az indoklás szerint ez olyan kisebb kiadási tételekkel volt magyarázható, mint például a felsőoktatás rendkívüli támogatása vagy a nagyobb volumenű közmunka-program.
Ekkor már megkongatták a vészharangokat, miszerint készülhetünk az első Varga-csomagra, hiszen a kormány eddig is mindent megtett azért, hogy végre elengedjen minket a brüsszeli vasmarok, és kikerüljünk a túlzott deficiteljárás alól. Amikor aztán a kormány megjelentette a konvergencia programját, úgy tűnt, hogy újabb kiigazító lépések helyett inkább meggyőzni próbálják az Európai Bizottságot arról, hogy az általa prognosztizált helyett nagyobb gazdasági növekedés, és kisebb kockázatok lehetnek az idei évben.
Egy hónappal később Brüsszel - már a konvergencia programban foglaltak ismeretében - felemás prognózist adott hazánkra vonatkozóan. A költségvetési hiány tekintetében bár a 2013-as évre már teljesíthetőnek látott egy 3 százalékos deficitet, 2014-re továbbra is efeletti, 3,3 százalékot vetített előre. Így pedig közel sem volt biztos, hogy megszűnhet-e a túlzott defiteljárás hazánk ellen. Ezt erősítette meg Olli Rehn is a gazdasági prognózis témájában tartott sajtótájékoztatóján: "Magyarország esetében is megszűnhet az eljárás, de a kormánynak újabb fiskális intézkedésekkel kell garantálnia, hogy 3 százalék alatt marad a hiány".
Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter még aznap egy sajtótájékoztatón reagált a Rehn által elmondottakra. Ekkor amellett, hogy ő is kettős mércét emlegetett, úgy fogalmazott: "azt gondolom, hogy 2013-ban ha kell, és szükség van intézkedésekre, a kormány saját hatáskörében meg tudja hozni, a költségvetési törvény módosítása nélkül is lejjebb hozható a hiány". Orbán Viktor azonban némileg másként gondolta a történetet, hiszen alig egy héttel később felkérte Vargát, hogy a kormány gazdaság- és társadalompolitikájával összeegyeztethető, ugyanakkor Brüsszel számára is elfogadható lépéseket dolgozzon ki a cél érdekében.
Másnap aztán meg is érkezett az első Varga-csomag, melynek összeállítása során - ahogy azt még a csomag megjelenése előtt sorra vettük - meglehetősen szűk volt a kormány mozgástere, ha tartani akarta magát a korábbi nyilatkozataihoz. Végül egy háromlépcsős intézkedéssorozatot jelentett be a sajtótájékoztatóján, ami még Brüsszel tetszését is elnyerte.
Olyannyira megfelelőnek találta a csomagot Brüsszel, hogy Andor László EU-biztos Twitter-oldalán "szivárogtatta ki" a jó hírt: "a mai ülésen az Európai Bizottság Magyarország túlzottdeficit-eljárásának megszüntetését javasolja".
Egy hónapig mindenki abban a hitben élt, hogy 9 év után megszabadultunk az EU-s béklyótól, mindezt újabb drasztikus megszorítás nélkül sikerült megtenni, és Varga nevéhez csak egy kicsi csomagocska kapcsolódik. Június 17-én, két nappal az Ecofin ülése előtt viszont a nemzetgazdasági miniszter részben az alacsony inflációval indokolva bejelentette a második csomagját, mely a korábbinál komolyabb intézkedéseket tartalmazott. Ekkor emelték az átutalások tranzakciós illetékét 0,2-ről 0,3 százalékra, a vállalatok távközlési adóját 2-ről 3 forintra módosították, 16 százalékra emelték a bányajáradék mértékét is. Varga szerint erre azért is szükség volt, mert nem szerettünk volna Málta sorsára jutni, akik egy félévvel a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés után ismét visszakerültek.
Június 21-én azt hivatalosan is döntöttek az uniós pénzügyminiszterek és megszüntették hazánk ellen a 2004 óta folyó eljárást. Bár az Európai Bizottság május végi javaslata már ezt előrevetítette, ezzel a döntéssel formai értelemben is pont került az ügy végére. Ezzel "visszaszereztük az önbecsülésünket, és megkaptuk az elismerést, bátorítást Magyarországon kívülről is, hogy folytassuk a gazdaságpolitikánkat" - értékelte ezekkel a szavakkal a döntést Orbán Viktor még aznap délután.
mfor.hu
