Az EBRD Tbilisziben tartott éves közgyűlését záró sajtóértekezletén Sir Suma kiemelte: a bank képes növelni jelenlegi befektetéseit, és ezt azokban az országokban kellene megtennie, amelyeknek ténylegesen szüksége van rá és valós reformokat hajt végre.
"Ami az orosz gazdasággal történik, elég súlyosan érinti a kaukázusi és a közép-ázsiai köztársaságokat, így arra számítok, hogy ezekben az országokban, valamint Közép-Európában és a balti köztársaságokban növeljük befektetéseinket" - mondta.
A felzárkózó európai gazdaságok és az egykori szovjet térség reformjainak finanszírozására 1991-ben alapított bank tavaly 5 százalékkal 8,9 milliárd euróra emelte a tevékenységi területén nyújtott finanszírozási támogatások értékét annak ellenére is, hogy a szankciókkal összhangban meredeken csökkent az Oroszországnak folyósított új finanszírozások összege.
Csütörtökön közzétett új előrejelzésében az EBRD azt jósolta, hogy a nyugati szankciók következményeként kialakult monetáris válság és az alacsony olajárak miatt nehéz helyzetbe került orosz gazdaság idén 4,5 százalékkal, jövőre pedig 1,8 százalékkal esik vissza. A válság átterjedt a szomszédos országokra, részben a kereskedelem révén, részben pedig amiatt, hogy az érintett államok Oroszországban élő jelentős diaszpórái drasztikusan csökkentették hazautalásaikat.
Szergej Sztorcsak orosz pénzügyminiszter-helyettes csütörtökön azzal vádolta az EBRD-t, hogy eszközzé vált a politikai és gazdasági nyomásgyakorlás fokozásában. Kijelentette, nem számít arra, hogy az EBRD új projektekkel visszatér Oroszországba. "Igaza van. Akkor leszünk hajlandóak ismét hiteleket nyújtani, ha a geopolitikai helyzet megváltozik" - reagált Sir Suma, megjegyezve, hogy az EBRD kapcsolatban maradt az orosz hatóságokkal és továbbra is kezeli eddigi oroszországi befektetéseit.
Görögországról szólva az elnök kijelentette, hogy a befektetések módozatai két tényezőtől függenek: az Athén és a nemzetközi hitelezői közötti tárgyalások eredményétől, valamint az Alekszisz Ciprasz vezette kormány gazdaságpolitikájától. Hangsúlyozta: az EBRD addig nem dolgozza ki gazdasági stratégiáját, amíg nem látja világosabban a görög fél gazdaságpolitikai megközelítését. Az EBRD a görög kormány kérésére márciusban vállalta, hogy Görögországban is befektetéseket hajt végre. Az EBRD és Görögország a közgyűlés alkalmából írt alá hivatalosan egy öt évre szóló beruházási megállapodást, amelynek alapján a görög pénzügyminisztérium közlése szerint évente 500 millió friss tőkéhez juthat az ország.
MTI
