A válságban meg kellett érteni, hogy nem elég az egyensúlyt helyreállítani - rövid távon megszorításokkal -, de közben el kell érni, hogy "kinyíljon a hosszú távú növekedés lehetősége is" - tette hozzá. A kormányfő szerint éppen ezért döntöttek úgy, hogy a válságkezelés közben a recesszió ellenére adócsökkentést hajtanak végre.
Elsősorban a munkát és a vállalkozásokat terhelő terhelő adókat mérsékelték - jegyezte meg. Hozzátette: a múlt év júniusában hozta meg a parlament azt a döntést, amelynek eredményeként az ideién már mintegy 400 milliárd forinttal több marad a vállalkozóknál. Ebben döntő szerepe van a munkát terhelő járulékok csökkentésének, s kisebb mértékben a nyereségadó mérséklésének - mutatott rá a miniszterelnök.
Európa második legnagyobb bérköltségű országából "visszajöttünk a középmezőnybe", nyolc százalékkal csökkentve idén a bérköltségeket a múlt év elejéhez képest - mondta a kormányfő. Hangsúlyozta: ha 100 forint a bérköltség egy munkavállaló után, akkor abból tavaly 54 forint "ment az állam zsebébe", s 46 maradt a vállalkozónál, az idén meg ez éppen fordítva van.
Bajnai Gordon elmondta: a személyi jövedelemadó kulcsainak csökkentése és a sávhatárok emelése révén a bruttó 200 ezer forint átlagfizetést kapó dolgozó nettó 6-7 ezer forinttal visz haza többet, mint tavaly. "Ezzel azt akarjuk üzenni, hogy a munka elismerését állítjuk a társadalmi megbecsülés középpontjába" - fogalmazott a miniszterelnök. Szerinte ugyanis nem elég csak munkahelyeket teremteni, azt is el kell érni, hogy megérje dolgozni.
Néha jobban megérte otthon maradni és a segélyre várni, mint elmenni dolgozni - mutatott rá a kormányfő, hangsúlyozva: ezért "hozzá kellett nyúlni" a szociális- és nyugdíjrendszerhez is. Mint mondta: a szociális rendszer módosítása révén nőttek a különbségek a segélyből elérhető, valamint az adócsökkentést követően a munkából szerezhető jövedelmek között.
A kormányfő utalt arra is, hogy az Út a munkához program révén tavaly 100 ezer ember "jött vissza a teljes passzivitásból", egyelőre a közmunka világába, de a cél a tartós munkavállalásuk biztosítása.
Bajnai Gordon kitért arra, hogy elindult a szakmunkás-ösztöndíj program; a szakmai kamarákkal együttműködve regionálisan meghatározták, hogy melyek a hiányszakmák, s akik ezekben képezik magukat, ösztöndíjat kapnak.
"Elkezdtük bürokrácia nagyszabású csökkentését is" - mondta Bajnai Gordon, megjegyezve: a bürokrácia már fojtogatta a vállalkozásokat. Könnyebb telephely-engedélyhez jutni, avagy például "amnesztiát hirdettek" a korábban elkövetett munkaügyi szabálysértésekre, hogy ezek a cégek is pályázni tudjanak munkahely-megtartó támogatásokra.
Bajnai Gordon hangsúlyozta: összesen 100 ezer munkahely megtartásához adtak támogatást az elmúlt egy évben, így maradhatott meg például Veszprém megyében is 3.600 dolgozó állása. Fejlesztési támogatást pedig az utóbbi három évben 366 Veszprém megyei vállalkozás nyert összesen 10 milliárd forintot - tette hozzá.
Bajnai Gordon szerint a piac méretéhez képest túlzottan terjedt az autókereskedelem Magyarországon, a válság után ez még jobban látszik. Az autókereskedelem jelentős foglalkoztató, ezért "érdekünk az, hogy a rendszer racionális méretben fennmaradjon" - tette hozzá.
Szalai Attila, a Maxon Motor Hungary Kft. igazgatója az MTI-nek elmondta: a svájci tulajdonú cég 2002-ben kezdte a termelést Veszprémben; jelenleg 160-an dolgoznak a kft.-nél, s precíziós egyenáramú villamosmotorokat készítenek. Egy éve 1,1 milliárd forintos technológiai fejlesztést hajtanak végre, amelynek révén idén 10 százalékos létszámfejlesztést is végrehajtanak. A kft. tavalyi árbevétele 900 millió forint volt, az idei évre 1,1 milliárdot terveztek; termékeik teljes egészében exportra mennek.
MTI
