2015. október 26. 04:16

Az elmúlt időszakban többször is lehetett hallani egy nagyobb mértékű hazai béremelés lehetőségéről, szükségességről például a szakképzett munkaerő itthon tartása érdekében. Ennek azonban könnyen lehet egy igen kellemetlen hátulütője a magyar gazdaság számára.

Ahogy arról mi itt az mfor.hu oldalán is említést tettünk korábban, az Auchan 10 százalékos béremelést hajtott végre dolgozói körében. Ez az ágazatban működő más nagyobb szereplőket is az eddig megszokottnál nagyobb emelésre kényszerítheti annak érdekében, hogy alkalmazottaikat meg tudják tartani. Egy sajtóértesülés szerint azonban az Auchan jelentős mértékű emelése nem gerjesztene nagyobb hullámokat a munkaerőpiacon, hiszen a kormány is hasonló mértékű minimálbér-emelésben gondolkozik. Igaz, amennyiben ez így van, akkor azt még a munkaadókkal és a munkavállalókkal is el kellene fogadtatni a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán.

Véleményünk szerint ez azonban nem biztos, hogy annyira könnyedén menne, hiszen míg a munkavállalók értelemszerűen a nagyobb emelésben érdekeltek, addig a munkaadók szeretnék általuk is elfogadható szintre csökkenteni a bérnövekedés mértékét, és az ezzeljáró többletköltséget. A munkaadóknak ugyanis nemcsak a nettó fizetés többletét kell állniuk, de a rá rakódó szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás is terheli a költségvetésüket.

A kiskereskedelem mellett egyébként egyre több ágazatban alakul ki hiány a szakképzett munkaerőnél, például említhető itt a vendéglátás vagy a turizmus, melyek szintén súlyosbodó problémákkal küszküdnek a hírek szerint. Ez ellen megoldásként a mostaninál jócskán magasabb béreket említik ezeken a területeken is.

A béremelés szükségessége tehát egyre nagyobb kérdéssé válik, miközben paradox helyzet alakul ki makrogazdasági szinten. Egyrészt ha csak a magyar átlagos bért nézzük nemzetközi viszonylatban, annak mértéke jóval alacsonyabb nemcsak a nyugat-európai országokéhoz viszonyítva, de még a környező országékénál is.

Az Eurostat szerint ugyanis 2014-ben euróban számítva az éves átlagos nettó bér

  • Magyarországon 6384,
  • Lengyelországban 7613,
  • Szlovákiában 7977,
  • Csehországban pedig 8710 euró volt.

Ez tehát ismét a nagyobb mértékű béremelés igényét erősíti. A másik oldalról viszont elmondhatjuk, hogy már az elmúlt években is jelentős, sőt kirívó mértékben emelkedtek a magyar bérek a visegrádi országok viszonylatában. Ez pedig a versenyképességen keresztül a hazai gazdaság vonzerejét gyengíti. Miért?

Ha egy nemzetközi vállalat új beruházásához keres helyszínt, több tényezőt is figyelembe vesz, mint például az infrastruktúrát, a szakképzettséget, az adórendszert, a tőkét és nem utolsó sorban a bérek színvonalát. Értelemszerűen a beruházás megtérülése érdekében a minél alacsonyabb jövőbeli költségek igen fontos szempontnak minősülnek. Ha pedig hazánkban tetemes léptekkel nőnek a bérek, az azzal járhat, hogy elveszti hazánk az előnyét a régiós versenytársakkal szemben. Ennek eredménye az lehet, hogy az adott vállalat nem Magyarországot választja beruházása helyszínéül.

Az Eurostat adatai alapján igen jól látható, hogy 2010-es bázison Magyarországon 19,8 százalékkal növekedett az átlagos bruttó bér, amit Lengyelország követ 16,1-gyel. Ugyanakkor Szlovákiában és Csehországban 10,9 és 8,6 százalékkal nőttek a bruttó bérek (helyi fizetőeszközben számítva). Ha az ország eltérő adórendszere okozta hatásokat ki szeretnénk szűrni, akkor érdemesebb a változásokat a nettó béreknél is megnézni, ebben az esetben:

  • Lengyelországban 15,6,
  • Magyarországon 14,4,
  • Szlovákiában 9,2,
  • Csehországban pedig 7,7 százalékos növekedés történt.

Vagyis nem mondhatjuk, hogy a béremelés tekintetében hazánk lemaradt volna, sőt. Az egyik legnagyobb növekedés Magyarországon történt 2010 és 2014 óta. Az az elmélet tehát, miszerint ezen a területen lehagynak a régiós versenytársak, nem állja meg a helyét. Ha egyébként 2012 és 2014 között nézzük a változást, akkor egyértelműen hazánkban történt a legnagyobb béremelés mind bruttó, mind pedig nettó szinten.

Van azonban egy olyan tényező, mellyel a kormány "visszaszerezheti" hazánk előnyét a többiekkel szemben. Ez pedig a forint euróhoz viszonyított ereje. A gyengébb forint ugyanis egyebek mellett a beruházásoknak is kedvez, és a hazai fizetőeszköz elmúlt években mutatott gyengülésével is magyarázható az, hogy euróban számolva már közel sem a magyar béremelés volt a legnagyobb mértékű a visegrádi országok vonatkozásában.

2010 és 2014 között ugyanis

  • Magyarországon 2 százalékkal nőtt az euróban számított átlagos nettó bér,
  • Csehországban 1,1-gyel csökkent, viszont
  • Szlovákiában 9,2,
  • Lengyelországban pedig 11,4 százalékos emelkedés mutatkozott.

Mindezek alapján tehát amennyiben a következő években is a forint a gyengébbik formáját hozza, akkor megvalósítható nagyobb mértékű béremelés is. A hazai fizetőeszköz euróhoz viszonyított ereje ugyanis nemzetközi viszonylatban ellensúlyozza a bérnövekedést. Ezzel pedig a versenyképességünk is kisebb csorbát szenvedhet.

Székely Sarolta
mfor.hu