Ennek okai között említette, hogy a két érintett balatoni állami cég, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHN) és a Balatoni Halászati Zrt. viszonyrendszere nem teljesen tisztázott. A halászati társaságról már rég megszületett a döntés, hogy meg kellene szűnnie, vagy össze kellene vonni a halgazdálkodási társasággal, ez mégsem történt meg. Ezzel részben összefüggő gondként említette azt, hogy miközben a haltelepítések biztosításához szükség lenne a tó körüli tógazdaságok kapacitásaira, sorra derül ki, hogy ezek hiába állami tulajdonúak, korábban haszonbérbe, vagy vagyonkezelésbe adták azokat hosszútávra.
A tógazdaságoknak nem csak az a feladata, hogy biztosítsák a szükséges alapanyagot a balatoni haltelepítésekhez, hanem meg kellene teremteniük a balatoni hal, mint brand kialakulásának feltételeit. Hozzátette, a cél az, hogy a turisták körében ne a hekk legyen a legismertebb balatoni hal, és a balatoni hallal, mint termékkel és márkával találkozhasson a vásárló az ország más területein is. Beszélt továbbá arról, hogy szeretné a szakvezetés elérni az állami halgazdálkodási jogok megerősítését a Balaton vízgyűjtőjén, hogy megakadályozhassák a busatartást azoknál a tógazdaságoknál, amelyek közvetlen összeköttetésben állnak a Balatonnal. (A feltételezések szerint ennek következménye, hogy a tóba kerülhettek az elmúlt években fiatal egyedek a Balatonban elvileg szaporodni nem képes, idegenhonos és nem kívánatos halfajból.)
Bitay Márton Örs sikerként említette, hogy megszűnt a halászat a természetes vizeken. "Világosan látszik, nemzetgazdasági szempontból többet hoz a horgászturizmus" - fogalmazott. Fontos feladatnak nevezte megtalálni, milyen fejlesztésekkel lehet nemzetközi szinten is versenyképessé tenni a horgászturizmust, és jobban kiszolgálni a 350 ezres magyar horgásztársadalmat.
A konferencián Szári Zsolt, a BHN vezérigazgatója a balatoni horgászturizmusban tapasztalható nehézségek között említette, hogy kevés a parti horgászhely, és több halfaj szaporodási lehetősége beszűkült. A célok között sorolta a nyílt vízi horgászat fejlesztését csónakkikötők, sólyaterek építésével, valamint az ívóhelyek fejlesztését. Beszámolt arról is, hogy a társaság tervezi a keszthelyi halásztelepének horgászturisztikai bázissá történő fejlesztését. A korábbiaknál többféle őshonos halfajt telepítettek idén a tóba, és megkezdték a balatoni fogas hungarikummá nyilváníttatását.
A konferencián szó esett arról is, hogy milyen módosításokat terveznek a horgászrendben, továbbá hogy a behúzós (bojlis) horgászat engedélyezését a Balatonon nem várt érdeklődés kísérte. Megkezdődött egy horgászturisztikai adatbázis létrehozása, amely könnyű tájékozódást ígér a horgászoknak a jövőben arról, hol és milyen szolgáltatásokat, lehetőségeket találnak a Balatonon.
MTI
