2003. május 27. 14:34

Az Európai Unióhoz csatlakozó közép- és kelet-európai országokban bizonytalanná válik az euró bevezetésének menetrendje. Szakemberek szerint Pedro Solbesnek, az EU pénzügyi biztosának közelmúltban tett kijelentései jelzik: nagyobb nyomás nehezedik a tagjelöltekre, például Lengyelországra és Magyarországra, annak érdekében, hogy több időt hagyjanak az átállásra - írta a Financial Times Deutschland (FTD).

Annak valószínűsége, hogy Lengyelország és Magyarország 2007-ben csatlakozik az euróövezethez, 75 százalékról 40 százalékra csökkent – idézte Erik E. Nielsen, a Goldman Sachs befektetési bank kelet-európai szakértőjének a nyilatkozatát a Távirati Iroda.

Az FTD szerint Pedro Solbes a múlt héten Prágában közölte: az új tagországoknak két évvel az euró-övezethez való csatlakozás előtt valutájuk mozgási sávját 15 százalékról 2,5 százalékra kell összeszűkíteniük. Amennyiben valamelyik valuta árfolyama túlságosan meredeken emelkedne, vagy csökkenne, a jegybankoknak eladással, vagy vásárlással kell gondoskodniuk arról, hogy az árfolyam a meghatározott keret között maradjon.

A legtöbb kelet-európai tagjelölt eredetileg olyan szándékot hangoztatott, hogy az eurót EU-taggá válásuk után minél gyorsabban be akarják vezetni. Közgazdászok abból indultak ki, hogy ez már 2007-2008-ban megtörténhet. A fontos gazdaságok közül csak Csehország tette le voksát egy későbbi időpont mellett - írta az FTD, s megszólaltatta a lengyel jegybank egyik vezetőjét, Boguslaw Grabowskit, aki szerint "a követelményeknek tragikus kihatásai lesznek a kelet-európai gazdaságokra".

A Solbes-nyilatkozat alkalmasint jelzés arra nézve, hogy az Európai Unió, s talán az Európai Központi Bank részéről is fokozott nyomás nehezedik a tagjelöltekre az euró bevezetésének halasztása érdekében. Az országoknak több időt kell adni a reáljövedelmek szintre hozására és valutáik felértékelésére - írja Marco Annuziata és Jeff Gable, a Deutsche Bank két elemzője. A szakemberek szerint a szűkebb sávval a valuták könnyebben ki vannak téve spekulációs támadásoknak.

Az FTD szerint a szakemberek mindazonáltal azzal is tisztában vannak, hogy az eurózónához való csatlakozás nem egyedül az árfolyam-kritériumok teljesítésén áll vagy bukik. - A tagság az euró-zónában továbbra is politikai döntés kérdése - közölte Nielsen.

Jeff Gable is azzal érvelt, hogy Írország, Olaszország, vagy Görögország példája mutatja: Brüsszel tud rugalmas is lenni. Az említett országok valutáinak váltási árfolyama két évvel az euró-övezethez való csatlakozás előtt még átlépte a 2,5 százalékos sávot. Ezen kívül az országoknak egyéb követelményeket is teljesíteniük kell: inflációs- és deficitkritériumokat is.