Magyar idő szerint kedden este iktatják be Washingtonban Barack Obamát, aki az Egyesült Államok 44. elnöke lesz, ráadásul ő az első, részben afroamerikai származású vezető az ország történelmében. Vélhetően több százezren ünneplik majd az új elnököt, de Obamának napokon belül el kell kezdenie dolgozni, hiszen a gazdaság nagyon nagy bajban van.
Mire lehet elég 825 milliárd dollár?
Első hallásra hatalmasnak tűnik az a gazdaságélénkítő csomag, melyet Barack Obama beiktatása után indítana el. A republikánus politikusok egy része meghökkentőnek tartja a csomag méretét, néhány demokrata szerint viszont nem elég nagy.
Számítások szerint a 825 milliárd dollár jelenleg a világ tizenkilencedik leggazdagabb országának nemzeti összterméke lehetne, több mint például Ausztrália teljes GDP-je. Az Egyesült Államokban két év alatt a nemzeti össztermék mintegy három százalékát emészti fel a gazdaság élénkítésére szánt összeg.
„Egy ilyen program mintegy 3-4 millió munkahelyet teremtene. Biztos vagyok abban, hogy a Kongresszus is igent fog mondani az új elnök terveire” – mondta a hétvégén Lawrence Summers, Obama gazdasági tanácsadója a CBS tévétársaság egyik műsorában. Summers egyébként már a Clinton-kabinetben is dolgozott tanácsadóként.
A mostani gazdaságélénkítő csomag nagyságát jelzi, hogy 1993-ban Bill Clinton még csak 16 milliárd dollárt fordított hasonló célra megválasztása után.
Obama stábja szerint egy hónapon belül kidolgozhatják a konkrét intézkedéseket, akkor kezdődhet a program megvalósítása. A tervek szerint a fenti összegből enyhítenék az amerikai államok gazdasági nehézségeit, ezzel több millió közalkalmazott munkahelyét védenék meg, például tanárokét vagy tűzoltókét.
Mindenkinek több maradhat a zsebében
Az új amerikai elnök programjának egyik központi intézkedése az adócsökkentés, mely az amerikaiak 95 százalékát érintené. Erre összesen 275 milliárd dollárt szánna Obama. A tervek szerint évi 500 dolláros adójóváírást kapna minden amerikai, a házaspárok pedig 1000 dollárt.
Az intézkedésről már tárgyal a Kongresszus. A képviselők azt tervezik, hogy évi 75 ezer dolláros jövedelem alatt mindenki választhatna, hogy a visszatérítést kéri, vagy pedig annyival kevesebb adót fizet.
Obamának minden idők egyik legmagasabb munkanélküliségével is meg kell küzdenie. Már készen állnak a tervek arra, hogyan növelné a foglalkoztatást és hogyan teremtene új munkahelyeket. Erre azért van szükség, mert 2008-ban 2,6 millió álláshely szűnt meg az Egyesült Államokban, legutóbb a második világháború utáni évben volt ilyen rossz a helyzet.
A munkahelyek megtartására az egyik legfontosabb intézkedés az lett volna, hogy minden cég 3000 dolláros adókedvezményt kapott volna egy-egy új ember alkalmazásakor. A hírek szerint azonban a Kongresszus nem támogatja a csomagnak ezt az intézkedését.
Milliárdok megújuló energiára
A kétéves program keretében a tervek szerint több milliárd dollárt fordít majd az Egyesült Államok megújuló energiára. Obama fő céljai közé tartozik ugyanis, hogy csökkentse az ország függőségét az olajtól. Tíz év alatt például 150 milliárd dollárból 5 millió "zöld álláshelyet" teremtenének a szektorban.
A környezetbarát energiaforrások támogatása mellett az új elnök modernizálná az ország elektromos hálózatát, hogy az Egyesült Államok minden pontjára el tudják juttatni a megtermelt energiát.
A fenti intézkedések miatt Obama megválasztásának egyik legnagyobb vesztese az olajszektor lehet. Ezt egyébként győzelme előtt is lehetett tudni, hiszen már a választási kampányban is nagy hangsúlyt helyezett a megújuló energiaforrások támogatására. Kérdés persze, mennyire tudja majd elfogadni az olajlobbi, hogy megfosztják nyereségének jelentős részétől.
Az egészségügy is jól járhat
Barack Obama programjában a fő prioritások között kapott helyet az egészségügy, miután az utóbbi években a szakemberek rendre felhívták a figyelmet az amerikai egészségügy visszásságaira.
Obama célja, hogy minden amerikai számára elérhető és megfizethető legyen az ellátás, ezzel pedig az egészségügyi biztosítók járhatnak jól. Tőzsdei elemzők úgy vélik, hogy éppen ezért 2009-ben érdemes lehet ezeknek a cégeknek a részvényeibe fektetni.
„Az eddig biztosítással még nem rendelkező mintegy 46 millió amerikai számára az ígért támogatással ezután a biztosítás összege megfizethetővé válik. Az egészségügyi szektor egyike azon keveseknek, amelynek - összehasonlításban az ipari szektorokkal - a pénzügyi piacokon kisebb veszteséget kellett elkönyvelnie. Nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy ebben az évben nem csak egyszerűen növekedést produkál, hanem - több szakértő szerint - akár a legnagyobb ugrást éli meg az elmúlt 15 év óta“– írja elemzésében Josef Stoulil, a cseh Capital Partners elemzője.
Kordában tartaná a bankokat Obama
Az új elnök beiktatásával szinte egybeesik a szeptemberben megszavazott 700 milliárd dolláros bankmentő csomag második felének felhasználása. Obama a közelmúltban többször bírálta elődjét, amiért szerinte nem megfelelően használta fel az első 350 milliárd dollárt.
Az új elnök tanácsadói arról beszéltek, hogy a második 350 milliárdból inkább a bajba jutott lakástulajdonosokat, adósokat és a kisvállalkozásokat segítenék ahelyett, hogy az eddigihez hasonlóan a bankokba pumpálnák az állami pénzt. Emellett szigorúan ellenőriznék, mire használják fel a bankok az eddig elköltött milliárdokat. Lawrence Summers elmondta: nem kívánják támogatni a jövőben a pénzintézetek egyesülését, mely csak a cégeknek hajt hasznot, nem az államnak.
Ez azért érdekes, mert George W. Bush leköszönő kormánya éppen a múlt héten döntött arról: további 20 milliárd dollárt ad a Bank of Americának, hogy a Merrill Lynch felvásárlása miatt keletkezett veszteségeket fedezze.
A hírek szerint az új kabinetben a legnagyobb nyomás Timothy Geithner pénzügyminiszteren lesz, hogy Obama beiktatása után minél előbb konkrét intézkedéseket hozzon a 350 milliárd dollár felhasználásáról.
Beke Károly
