A kormány már az első Széll Kálmán Tervben célul tűzte ki az utazási kedvezmények rendszerének felülvizsgálatát és átalakítását. Ez úgy tűnik elmaradt, hiszen már a költségvetési számokból is az látszik, hogy a szociálpolitikai-menetdíjtámogatás érdemben nem változott. Az mfor.hu ezért megnézte, miként alakultak a vasúti és a fővárosi tömegközlekedési menetdíj-támogatások felhasználásai az elmúlt években.
Mialatt mind a tanulók, mind pedig az 50 és 90 százalékos kedvezményre jogosult utasok menetdíj-támogatásai csökkentek az elmúlt években, a nyugdíjasok díjmentes utazási kedvezménye után járó állami kompenzáció nagymértékben nőtt. A folyamat okai elsősorban a 2012-től alkalmazott eltérő számítási módszerben keresendők, de olyan kedvezőtlen folyamatok is közrejátszottak benne, mint a felsőoktatásban tanulók csökkenő létszáma.
Míg a MÁV-Start 2011-ben még 21,2 milliárd forint szociálpolitikai menetdíj-támogatásban részesült a kedvezményes utazások után, ez az összeg 2013-ra 18,3 milliárdra csökkent. Az ennek okait firtató kérdésünkre a MÁV-Start azt a tájékoztatást adta, hogy egyrészt 2012. január 1-től, 25 százalékkal csökkentek az árkiegészítési tételek, másrészt pedig júliustól a kiegészítés mértékét a jegyár százalékos arányával összhangban határozták meg.
Ha a csökkenést a kedvezmények típusai szerint vizsgáljuk 2011 és 2013 viszonylatában, akkor látható, hogy legnagyobb mértékben, 34,1 százalékkal a 90 százalékos jegyek után járó támogatás esett vissza. Ennek oka – az árkiegészítési tételek mérséklése mellett – az utazási távolságok 1,5 km-rel való rövidülése, valamint, hogy a rokkantnyugdíjasok állapotának felülvizsgálata után mintegy 20 ezren vesztették el jogosultságukat erre a kedvezményre. Az 50 százalékos jegyek támogatása 31,8, míg a tanulók után járó keretösszeg 18,1 százalékkal csökkent 2011 óta.
A tendencia itt törik meg, ugyanis a 65 év felettiek díjmentes utazási kedvezménye után járó szociálpolitikai menetdíj-támogatás nagyságát meghatározó jogszabály 2012. július 1-től módosult méghozzá úgy, hogy mértéke a tárgyhóban teljesített szolgáltatásból származó menetdíjbevétel 16 százaléka lett, így a tavalyi összeg bőven infláció feletti mértékben, 41,6 százalékkal haladta meg a 2011-est.
Érdekes, hogy míg a nyugdíjasok kedvezményére nominálisan 2011-ig a legkevesebb összeg jutott, 2013-ban már 5,7 milliárd forint fordult erre a célra, amely majdnem elérte a legmagasabb, tanulókra fordított összeg szintjét.
Egy kicsit távolabbra visszanézve látszik, hogy 2008-ban egy év alatt jelentősen nőttek a kedvezmények, összesen több mint duplájára. Ebben nagy szerepet játszott, hogy ez volt az az év, amikor a diákok korábbi 67,5 százalékos jegyárkedvezménye 50 százalékra csökkent, amely miatt a 90 százalékos tanulóbérletre átváltani átlagosan már 4 menettérti utazásnál megérte.
A BKK-nál is hasonlóak a trendek
A budapesti tömegközlekedésben bár a támogatások aránya jóval kisebb mértékben csökkent, mint a vasútnál, ha a jogcím szerinti változásokat nézzük, akkor kiderül, hogy az ingyenességre jogosultak után járó állami pénzek aránya nő a teljes összegen belül.
Akárcsak a vasúti közlekedés esetében, itt is történtek változások a díjszámítás módját illetően 2012-ben. Azóta a kedvezményes jegyek és bérletek esetében az ár adott százalékában határozzák meg a támogatás mértékét. Az ingyenes utazásoknál, mivel a cégnek nincsenek pontos adatai, a díjszámítás módja a helyi közlekedésben az adott település lakosságszámának függvényében történik.
mfor.hu
