"Oroszország nem ad nekünk garanciákat, Európa sem ad biztosítékot" - dohogott a kormányfő. Továbbra sincs kész az aláírásra a megállapodás Oroszországgal az Ukrajnának nyújtandó új pénzügyi segítségről. Ukrajnának pedig csak idén 15 milliárd dollár pénzügyi segítségre lenne szüksége.
Moszkvától az uniós társulás leállításáért cserébe Kijev egyrészt az ukrán termékekkel szembeni orosz importkorlátozások megszüntetését várja, másrészt abban bízik, hogy végre eléri a számára nyomasztóan magas gázár csökkentését.
Két napja Azarov egy tévéinterjúban azt állította, hogy Oroszország beleegyezett az Ukrajnával még 2009-ben Julija Timosenko miniszterelnök által kötött gázmegállapodás felülvizsgálatába. Emiatt a megállapodásért ítélték Timosenkót hét év börtönbüntetésre Viktor Janukovics elnök 2010-es hatalomra kerülése után. Szergej Kuprijanov, a Gazprom orosz vállalat szóvivője azonban cáfolta, hogy az orosz fél hajlandó lenne tárgyalni az Ukrajnának szállított földgáz áráról.
Mindezek megfigyelők szerint azt mutatják: a Kreml nem elégszik meg azzal, hogy Kijev egyelőre lemondott az uniós társulási megállapodás aláírásáról, hanem továbbra is igyekszik beerőltetni Ukrajnát a Moszkva által irányított orosz-fehérorosz-kazah vámszövetségbe.
Csak a társulás leállítása után hozta nyilvánosságra az ukrán kormányzat, hogy már október elejétől többször felvetette a Brüsszellel folyó megbeszéléseken a társulás finanszírozásának kérdését. Kijev kompenzációt vár az EU-közeledés miatt elszenvedett és várhatóan bekövetkező veszteségeiért, illetve az EU-standardokhoz való igazodás költségeiért. A miniszterelnök felhívta Brüsszel figyelmét arra, hogy csak az uniós műszaki előírások adaptációja mintegy 165 milliárd euróba kerül Ukrajnának, mivel egész gazdaságát át kell alakítani az új szabványok szerint.
A miniszterelnök egyik érve a társulási folyamat leállítása mellett az volt, hogy az unió keveset ajánlott.
"Mindössze szóbeli ígértet kaptunk, hogy hét év alatt Ukrajna egymilliárd euró támogatásra számíthat. De hát mi az az egymilliárd euró? Semmi. Olyan mint a koldusnak dobott aprópénz" - fakadt ki Azarov, aki kijelentette azt is, hogy az utolsó csepp a pohárban a Nemzetközi Valutalap (IMF) követelései voltak az Ukrajnának nyújtandó hitelért cserébe. Az IMF feltételül szabta a lakossági rezsiköltségek emelését, a bérek és a nyugdíjak befagyasztását, továbbá a mezőgazdaság állami dotálásának megszüntetését.
"Ráadásul semmi biztosíték arra, hogy az EU valóban megköti Ukrajnával a társulási megállapodást" - fűzte hozzá a kormányfő.
Mindezek azok az érvek, amelyeket az ukrán kormány nyilvánosságra hozott a társulási folyamat leállítása mellett. Továbbra is sűrű homály fedi azonban azt, mi hangzott el Vlagyimir Putyin orosz és Viktor Janukovics ukrán államfő november 9-i titkos megbeszélésén, amely után az ukrán vezetés gyökeresen megváltoztatta retorikáját, majd leállította a társulásra való felkészülést.
Mivel semmit sem hoztak nyilvánosságra a két elnök találkozóján elhangzottakról, Ukrajnában elindultak a találgatások. Arszenyij Jacenyuk, a Timosenko mögött álló Haza párt frakcióvezetője azzal vádolta meg Janukovics elnököt, hogy 20 milliárd dollárt csikart ki Oroszországból, s az összeg felét ő és környezete "teszi zsebre", a másik felét pedig a 2015-ös elnökválasztások "meghamisítására" fordítják. Az ellenzéki vezető nem árulta el, honnan származik ez az értesülése, amelyet Azarov kormányfő határozottan cáfolt. Felvetődött azonban olyan feltételezés is, hogy Janukovicsot valamivel "falhoz állította" Putyin elnök azért, hogy megváltoztassa politikája irányvonalát.
Az ukrán elemzők többsége egyetért azzal az uniós politikusok részéről elhangzott feltevéssel, hogy a Kreml zsarolása váltotta ki Kijev pálfordulását. Politológusok ugyanakkor azt sem zárják ki, hogy ha nem is Vilniusban, de még a jövő év elejéig mégis megvalósulhat az EU-Ukrajna társulás. Janukovics elnök miniszterelnökével elvégeztette a "piszkos munkát", azaz kiadatta vele a kormányrendeletet a társulás leállításáról, és ráhagyta ennek megmagyarázását, ő maga tovább folytatja az egyezkedést Moszkvával és Brüsszellel Ukrajna keleti vagy nyugati közeledésének áráról.
MTI
