A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerdán az MTI-nek elmondta, hogy a 2020 utáni kohéziós források további működtetéséről szóló vitában az Európai Bizottság a nettó haszonélvező országok érdekeit is képviselné az uniós költségvetés nettó befizetői mellett. Az államtitkár felidézte, kedden ért véget a visegrádi négyek európai uniós ügyekért felelős minisztereinek találkozója, ahol a lengyel, cseh, szlovák és a magyar miniszterek mellett részt vett az Európai Bizottság képviseletében Corina Cretu, a kohéziós politikáért felelős uniós biztos, valamint Bulgária, Románia, Horvátország és Szlovénia is. A négy régiós ország Magyarországhoz hasonlóan érdekelt abban, hogy a jelenlegi költségvetési ciklust követően, 2020 után is folytatódjon a közös kohéziós politika - hangsúlyozta.
Meggyőző érvnek nevezte, hogy közgazdasági számítások alapján 1 euró befektetett forrás a 2004 után csatlakozott országok bármelyikébe 2-3 euró megrendelést is eredményez az uniós költségvetés nettó befizető országaiban.
Példaként hozta fel, ha egy pályázaton nyertes magyar cég valamilyen szolgáltatást vesz igénybe, akkor annak 25-30 százaléka a nettó befizető országokból érkezik. Ha egy fejlesztés eredményeként egy vállalkozás Magyarországon gépet vásárol, akkor "több mint valószínű", hogy az a gép Németországból származik - fogalmazott.
A számítások szerint három-öt éven belül az uniós költségvetéshez történő hozzájárulás többszöröse áramlik vissza a nettó befizető országokhoz - tette hozzá. A kohéziós politika kérdése az európai napirenden most kezd érdekessé válni, a 2020 utáni szabályozás meghatározása most aktuális - jelezte Csepreghy Nándor. Kérdés, hogy a nettó befizetők milyen álláspontra jutnak, és kialakul-e a konszenzus. Ez nagyban függ attól, hogy a nettó haszonélvező tagállamok mennyiben tudják igazolni, hogy összeurópai érdek a kohéziós támogatások fenntartása - összegezte Csepreghy Nándor.
MTI
