Dávid Ferenc az MTI-nek adott évértékelő interjúban kifejtette: most 100 ezer forint bruttó bér a munkaadónak a járulékok miatt 128,5 ezer forintba kerül, míg a dolgozó 65,5 ezer forintot kap kézhez. Egy forint nettó bér kifizetéséhez csaknem egy forint állami elvonás párosul. A főtitkár egyetért azzal, hogy a minimálbér nettó értékét közelíteni kell a létminimumhoz, ez "tisztességes törekvés a szakszervezetek részéről", ám hozzátette: a jelenlegi adó- és járulékkörnyezetben a munkaadók nem tudják vállalni.
Úgy vélte, a közszféra "túlfoglalkoztatása" kiemelkedően nagy kiadás az államnak, amit csak túlzott adóztatással lehet egyensúlyban tartani.
Amíg ezt a kiadást nem mérsékli a kormány, addig nem tud adót és járulékokat csökkenteni, amire pedig a vállalkozói szférának szüksége volna. Egy olcsóbb, hatékonyabb államot a gazdaság jobban tudna működtetni - mondta.
Dávid Ferenc üdvözölte a lakásépítések áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentését, mivel szavai szerint a magas áfakulcs "felkérés volt feketegazdaságra". Jelentős beruházásélénkítő és foglalkoztatás-párti intézkedésről van szó, amely a gazdaság kifehérítéséhez is hozzájárul az építőiparban, amely "rendkívül fertőzött" terület - tette hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy az idén a kereskedelmi szektort érintő szabályozások ügyében többször is hallatta hangját a VOSZ. Példaként említette a vasárnapi és éjszakai nyitva tartás tilalmáról szóló törvényt, amely szerinte közgazdaságilag nem megalapozott, elhibázott lépés volt. Úgy vélte, az intézkedés az idegenforgalomra, elsősorban a Balatonnál kifejezetten káros hatással is volt.
A számok azt mutatják, hogy lassan megszokják az emberek a hatnapos nyitva tartást, azonban nem mennek át a kisebb élelmiszerüzletekhez, így a hazai - családi keretek között üzemeltetett - boltok nem jutottak forgalmi többlethez - mondta. Megjegyezte: a VOSZ volt az első szervezet, amely az ügyben népszavazási kezdeményezést adott be.
Pozitívumként említette viszont a főtitkár, hogy a kormány - a VOSZ véleményét is meghallgatva és figyelembe véve - nem vezette be a 400 négyzetméter feletti élelmiszer kiskereskedelmi üzletekben a korábban meghirdetett központi létszámszabályozást.
A tervezett intézkedés életszerűtlen és indokolatlan volt, hiszen
"egy piacgazdaságban nem megy, hogy megmondják a magántulajdonosnak, hány embert foglalkoztasson".
Mintegy húszezer embert kellett volna felvenni kötelező jelleggel a már foglalkoztatott törzsállomány bérének rovására - tette hozzá.
Dávid Ferenc beszámolt arról is, hogy a munkaadók nem támogatják a közfoglalkoztatás jelenlegi mértékű elterjedését, amelyre jövőre 340 milliárd forintot fordítanak a költségvetésből, és immár széleskörű foglalkoztatási formává vált. A felmérések szerint 100 közfoglalkoztatottból 13-15 megy csak vissza az üzleti szférába. Akkor lenne jó ez az "inkubátor" rendszer, ha legalább minden második ember vissza tudna térni az elsődleges munkaerőpiacra - vélekedett. A közfoglalkoztatás rendszerbe állítása tehát lehet "rendkívüli idők rendkívüli intézkedése", de hosszú távon nem játszhat meghatározó szerepet a munka-aktivitás és a gazdaság fellendítésében.
A VOSZ főtitkára üdvözölte, hogy a kormány felkérte a szervezetet, nyújtson szakmai segítséget a 2014-2020-as uniós ciklus pályázatainak véleményezésében, a kiírások minőségbiztosításában és a vállalkozók számára kedvező konstrukciók kialakításában.
Kitért arra is, hogy sikeresen zárult az ősszel "A munkáért" elnevezésű, 1,6 milliárd forint keretösszegű, uniós finanszírozású projekt, amelyben a VOSZ a Liga szakszervezetekkel együtt vett részt. A főtitkár tájékoztatása szerint a projekt keretében több mint 100 helyen, 6000 vállalkozónak tartottak előadást egyebek mellett a pályázatokról, jogszabályokról, tárgyaláskultúráról.
MTI
