Erről az MTA doktora, volt jegybankelnök írt a laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankáron megjelent írásában.
Az iráni háborúnak és ezen belül a Hormuzi-szoros lezárásának magyarországi hatásait elemezve kifejti: “Az bizonyos, hogy idén az áruegyenleg romlik, noha amögött találhatók kedvező tényezők is. Az év második felében ugyanis lehet élénkülésre számítani, az pedig a beruházási aktivitás növekedésén keresztül az importigényt növeli.”
Fotó: Facebook/Bod Péter Ákos
Megjegyzi, hogy a magyar választások kimenete is jót tett a fogyasztói és termelői várakozásoknak, így a fogyasztás tovább emelkedhet. Azt egyébként a reálbérek növekedése is támogatja.
A cserearány viszont a kedvezőtlen és bizonytalan nemzetközi politikai helyzet miatt érezhetően romolhat, főként az emelkedő energiaárak hatására.
A „Hormuzi-infláció” már megjelent az importtermékek árában: emelkedik a takarmány és műtrágya ára, az építőanyagok ára is, és növekedhetnek a szállítási költségek, emelte ki.
Ezek a költségoldali tényezők a magyarországi árak emelkedése irányába mutatnak. Ehhez pedig idővel hozzátesz az Orbán-kormány által bevezetett sokféle piaci beavatkozásnak, árrögzítésnek a várt kivezetése, amivel az elfojtott infláció a konkrét viszonyoknak megfelelő módon felszínre jut. Ellentételt leginkább a forint árfolyamnak erősödése jelenthet.
A teljes írást, amelyben Bod Péter Ákos a háború nemzetközi gazdasági hatásait is elemzi, a Privátbankáron olvashatják.
