Dél-Európában szinte kizárólag hazai bankok vásárolták az állampapírokat - írja a FAS az érintett jegybankok adataira hivatkozva. Olaszországban az állampapírok 98,8 százaléka van belföldi bankok birtokában, de az arány 2010 májusában is 97,0 százalék volt. Görögországban az arány 96,9 százalék, szemben a 2010 májusi 97,0 százalékkal, Spanyolországban pedig 93,9 százalék a korábbi 91,3 százalék után. Portugáliában az arány a 2010 májusi 68,8 százalékról az idén szeptemberre 90,2 százalékra nőtt, Írországban pedig 12,8 százalékról 46,0 százalékra.
Az arány még az unió két legerősebb tagállamában, Németországban és Franciaországban is emelkedett, sorrendben 63,3 százalékról 72,7 százalékra, illetve 45,0 százalékról 69,0 százalékra.
Az állampapír-befektetéseket még a legingatagabb bankok is megengedhetik maguknak, köszönhetően az EKB olcsó hiteleinek. A recept egyszerű: végy fel hitelt egy százalék kamattal az Európai Központi Banktól, és vásárolj rajta állampapírt hat százalékos hozammal. Máris nyertél öt százalékpontot.
A jelenség már csak azért is nyugtalanító, mert kölcsönös függőséget alakít ki a két fél, az állam és a bankok között. Vagyis pontosan arról a mechanizmusról van szó, amelynek kockázatait maga a pénzügyi válság hozta felszínre. A bankok egyre inkább az államadósság finanszírozásából élnek, ami - a FAS írása szerint - túlélési garanciát jelent még a működőképes üzleti modellel nem rendelkező "zombi-bankoknak" is.
Úgy tűnik azonban, hogy csak a német Bundesbank "akadékoskodó" elnöke, Jens Weidmann tartja nyugtalanítónak a helyzetet. Véleménye szerint ugyanis korlátokat kellene szabni a bankok állampapír-befektetéseire, és saját tőkefedezetet kellene elkülöníteniük állampapírok után ugyanúgy, mint a kereskedelmi hitelek után.
MTI
