Sajnos vezető politikusok nem voltak jelen a nyomdából frissen kikerült könyv bemutatóján, de remélhetőleg hozzájuk is eljut a mű, amely szinte segélykiáltás a magyar értelmiség részéről az ország vezetői és lakói felé. A felkért szerzők kaptak egy üres lapot és néhány kérdést: hogyan jutott idáig a világ, ezen belül Magyarország, és milyen megoldási lehetőségeket látnak?
A válaszok többsége tömör, lényegre törő, 2-4 oldalas eszmefuttatás. Van, aki a válság okait bontogatja, van, aki összefoglalja a helyzetet, és van, aki konkrét lépéseket javasol. Mindenki hozzátesz valamit magából, saját szakterületéből szerzett tapasztalatából, legyen az gazdaságpolitika, művészet, természettudomány vagy éppen borászat, és sok kicsiből tevődik össze egy átfogó, jövőbemutató összefoglaló a gazdasági válságról.
Kíméletlen őszinteségre van szükség
Csaba László közgazdász, a Közép-európai Egyetem tanára a bevezetőjében elmondta: a legfontosabb lenne abbahagyni az 5-6 éve tartó ígérgetést. Szerinte végre őszinte beszédre van szükség, hogy az emberek is jobban átérezzék a válság súlyát, ugyanis kevés csak gazdaságpolitikai döntéseket meghozni. A könyv másik tanulsága a felelősségvállalásra és a kulturált együttműködésre való igény hangsúlyozása. Ami biztos: magától, könnyedén nem fog megoldódni a válság, tette hozzá.
Demján Sándor üzletember, a TriGránit Zrt. elnöke nem tudott részt venni az eseményen, üzenetét Koncz Ernő tolmácsolta. A tömör, de hatásos üzenet lényege, hogy mindenki legyen elég bátor, és tegye meg a kötelező lépéseket, melyeket pozíciójából adódóan képes megtenni. Koncz Ernő emlékeztette a közönséget arra, amikor Demján Sándor évekkel ezelőtt a 300 forintos euróval fenyegetődzött, és nem igazán talált figyelő fülekre. Az üzletember most is figyelmeztet, mert szerinte már az utolsó pillanatban vagyunk.
Lépjünk túl a dzsentri attitűdön!
A könyvben Demján a válság okaként elsősorban a gátlástalan haszonlesést nevezi meg. Ez egyrészt a szabad piac kínálta lehetőségekkel történő élést és visszaélést jelenti, emellett utal a felelőtlen politikai ígérgetésekre is, melyek az ország eladósodásához vezettek. "Hitelből nem lehet jóléti rendszerváltást végrehajtani" - írja a szakember.
Az amúgy is legyengült, sok sebből vérző országot pedig még jobban megtépázza a válság, melynek egyik és legfontosabb orvossága a lakossági szemlélet megváltoztatása lenne. Jó lenne komolyan venni a bölcs gondolatot, miszerint "addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér", és el kellene felejteni a dzsentri hozzáállást a dolgokhoz.
Demján tanácsa a kilábaláshoz többek között az, hogy mindenki értékelje át rövid és hosszú távú terveit, megtakarítását inkább biztonságos formában kösse le, minthogy most felesleges beruházásokra költse, politikai pártot pedig ne érzelmi, hanem érdek alapon válasszon. Ezzel együtt nem lehet megúszni a szoros verseny kialakulását, mely több embernek árt rövid távon, mint ahánynak kedvez, áll az üzenetben.
Konkrét kérdésre konkrét válaszok kellenek
Hankiss Elemér, a könyv társszerkesztője - Heltai Péter mellett - nem tesz mást, mint kérdéseket fogalmaz meg. Hogyan és miért alakult ki a válság? Miért nem foglalkoztunk vele eddig, amikor évek óta kibontakozóban volt ez a helyzet? Mi lesz az országgal? Ki a felelős? Mi igaz a válsággal kapcsolatban szárnyra kelő pletykákból? És főleg, miért nincs válasz a kézenfekvő kérdésekre, és miért nem történik semmi?!
A talpon maradás a cél
Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke meglehetősen realista és csöppet sem köntörfalazó dolgozatában kifejti: cél a talpon maradás. A könyvismertető keretén belül, a mű címére utalva elmondta: nem jönne rosszul egy Münchhausen báró, aki mindig nagyon ügyesen, a realitásokkal szembeszállva, a hajánál fogva húzza ki magát a megoldhatatlannak tűnő helyzetekből.
Vizi E. Szilveszter erkölcsi oldalról közelíti meg a kérdést: véleménye szerint a megoldás kulcsa az oktatás, a kutatás és a családpolitika megfelelő menedzselésében van. Tehát jól felkészült munkaerőt kell teremteni, és erkölcsre kell nevelni, mert az értékteremtő embertőke jelentheti a kiutat.
A válság haszna
Csányi Vilmos egy lépéssel hátrábbról szemléli az eseményeket, és abból a szemszögből úgy látja, a válságok hasznosak, a fejlődés mozgatórugói. Az etológus szerint az állatokhoz hasonlóan az embereknek és az emberi közösségnek is megvannak azok az előnyös és hátrányos tulajdonságaik, melyek az evolúció során a kipusztulás vagy a fejlődés útjára állítják a rendszert. Csányi bízik benne, hogy a krízis kikényszerítheti a politikai elitből a valódi felelősségvállalást, azaz a túllépést a saját érdekein.
A könyv azoknak is felnyitja a szemét, akik eddig nem a helyén kezelték a kérdést. Az elszomorító tényeken túl Kovács Árpád azért megjegyezte: egy hasonló válságos időszakban alakult ki a budapesti belváros, épült fel a Műszaki Egyetem és születtek kimagasló teljesítmények. Tehát a helyzet megértése után azért maradjon még energiánk arra, hogy tudatunkkal inkább építsünk, mint romboljunk.
Gábor Fanni
