A pénzintézet annak a törvényi vélelemnek a megdöntését kísérelte meg a perben, amely szerint tisztességtelenek és érvénytelenek az általános szerződési feltételeiben, illetve a devizahiteles szerződéseiben az egyoldalú szerződésmódosításokat - kamat-, díj- és költségemelést - lehetővé tevő kikötések.
A bíróság szóbeli indoklása szerint a kereset egyes részeit érdemi vizsgálat nélkül utasította el, másutt pedig azzal érvelt, hogy a devizahiteles törvényben rögzített elveknek nem feleltek meg az egyoldalú szerződésmódosítást megengedő kikötések. Így az oklista példálódzó felsorolása nem felelt meg a tételes meghatározottság elvének, illetve egyes megfogalmazások túl általánosak voltak, ezért nem feleltek meg az átláthatóság, egyértelműség törvényben rögzített elvének. Ilyen volt például a bank "pénz- és tőkepiaci zavarokra" vonatkozó szerződéses kitétele, mely a bíróság szerint a fogyasztó számára nem átlátható megfogalmazás.
A bíróság elvetette azt a felperesi érvelést, hogy a pénzintézet szerződéses rendelkezései külön-külön ugyan nem, de egységes rendszerként megfelelnek a törvényben rögzített elveknek.
Azzal a felperesi érveléssel kapcsolatban, hogy a bank szerződéses kikötései az éppen hatályos jogszabályoknak megfeleltek, a bíró szóbeli indoklásában kitért a Kúria egy korábbi állásfoglalására, mely szerint attól még lehet egy szerződés tisztességtelen, hogy nem ütközik jogszabályba.
Továbbá a bíró leszögezte azt is, hogy a nyáron elfogadott és a bankok által indított perekben 2004 és 2014 közötti fogyasztói kölcsönszerződésekre, szerződésmódosításokra alkalmazott devizahiteles törvény nem ütközik a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába
A törvényszék első fokon elutasította a pénzintézetnek az eljárás felfüggesztésére vonatkozó indítványát, illetve azt a kérését, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Unió Bíróságához
Az elsőfokon pervesztes pénzintézet jogi képviselője az ítélethirdetést követően nem válaszolt az újságíróknak arra a kérdésre, hogy fellebbeznek-e a kereset elutasítása ellen.
A per sajátos abból a szempontból, hogy az alperes magyar állammal szemben a felperesi oldalon a szeptember végéig magyar állami tulajdonba kerülő MKB Bank Zrt. áll.
A bíróság az alperes magyar állam több mint nyolcmilliós perköltség igényéből mintegy hárommillió forintot ítélt meg.
A bankok által indított devizahiteles perek alapjául szolgáló közelmúltban elfogadott devizahiteles törvény felállít egy vélelmet, mely szerint a fogyasztói hitelszerződések egyoldalú módosítása tisztességtelen és érvénytelen. Ezt a vélelmet azonban a bankok megkísérelhetik megdönteni, ha bíróság előtt bizonyítják, hogy egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötéseik mégis megfelelnek a törvényben rögzített elveknek és tisztességesek.
Az augusztus vége óta indult több tucatnyi perben a törvényszék első fokon jobbára elutasította a pénzintézetek keresetét, egy ügyben fordult elő, hogy a felperes részlegesen pert nyert, illetve egy ügyben az alkalmazandó törvény alaptörvénybe ütközése miatt Alkotmánybírsághoz fordult a törvényszék egyik bírája.
MTI
