„Fontos, hogy a béremelések ne merítsék ki teljesen a termelékenység növekedését” - jelentette ki, és hangsúlyozta a munkapiaci szerkezeti reformok fontosságát, megállapítva, hogy a munkanélküliség túl nagy.
Elmondta, hogy a bank igazgatótanácsa különösen szoros figyelemmel kíséri az euróövezetbeli bértárgyalásokat, és úgy vélekedett, hogy el kell kerülni a nominális béreknek a fogyasztói árindexhez való igazítását is.
Az EKB elnöke szerint az elmúlt években a likviditás erősen nőtt, és azt a veszélyes jelenséget lehetett megfigyelni, hogy a tőke kereste a beruházási lehetőségeket, ahelyett, hogy a beruházások keresték volna a tőkét. A most tapasztalható inflációs nyomás ennek is betudható, tette hozzá. Felhívta a figyelmet az energia és az élelmiszerek áremelkedésében rejlő veszélyekre is.
Trichet szerint középtávon törekedni kell az árstabilitásra, mert az az előfeltétele a fenntartható növekedésnek és munkahelyteremtésnek. Miután az infláció elleni küzdelem fő terhét a bérből és fizetésből élők vállára "rakta", ismét értésre adta, hogy a gazdasági növekedés lassulása nem indítja meg az EKB szívét - emiatt nem lehet tőle kamatenyhítésre számítani -, mert a fő cél továbbra is az árstabilitás.
„Nem hiszem, hogy létezhet bármiféle alku, amelyben a mérleg egyik serpenyőjében az árstabilitás és az infláció, a másikban a közép- és hosszú távú gazdasági növekedés van” - mondta Trichet, hangsúlyozva azt is, hogy bármiféle engedékenység az inflációval szemben aláásná a bank pénzügypolitikájának hitelességét.
