A prognózis szerint továbbra is vannak kockázati tényezők, amelyek miatt ez a forgatókönyv kedvezőtlenebbül is alakulhat. A döntő tényező a bizottság szerint az államháztartás konszolidációja, és ebből a szempontból a 2011-es költségvetés kulcsfontosságú lesz. Ez évre a bizottság még a GDP stagnálását jósolja Magyarországon. Az államháztartási hiány idén a GDP 4,1, jövőre 4 százaléka körül alakulhat.
Utóbbival kapcsolatban a bizottság emlékeztetett, hogy az unió ajánlása szerint 2011 végére a hiányt 3 százalék körülire kell csökkenteni, ami azt jelenti, hogy legkésőbb jövőre még további egy százalékpontnyi deficitleszorítást eredményező intézkedésekre lesz szükség. Kompenzálni kell ráadásul a már elfogadott szja-csökkentések mintegy fél százalékos hiánynövelő hatását.
Ősszel kiadott előző előrejelzésében a bizottság még azt jósolta: idén fél százalékkal csökken a magyar gazdasági növekedés, jövőre pedig 3,1 százalékkal nő. A deficitet már akkor is 4 százalék körüli szinten várta az uniós végrehajtó testület. A teljes uniót érintő előrejelzésében a bizottság egyebek között azt állapította meg, hogy megkezdődött az EU gazdaságának talpra állása, a szervezet történelmének legmélyebb recessziója után idén egy százalékos, jövőre pedig mintegy 1,75 százalékkal nőhet.
A Magyarországgal foglalkozó részben a bizottság emlékeztetett arra, hogy a gazdasági helyzet már a nemzetközi válság előtt is törékeny volt, a válság kezdete után pedig nemzetközi pénzügyi támogatásra volt szükség a konszolidációs folyamat folytatásának biztosításához. A gazdasági tevékenység még tavaly is jelentősen hanyatlott, nagymértékben csökkent a magánfogyasztás és a belső kereslet is. Ez év második felében viszont már viszonylag nagyarányú növekedés várható, az utolsó negyedévben az előzőhöz képest már 0,75 százalék körüli javulásra lehet számítani.
Az uniós gazdaság talpra állásával és az export növekedésével párhuzamosan az exportorientált ágazatokban gyorsabb növekedés várható, mint a belső keresletre épülő ágazatokban. Ez a tendencia a bizottság szerint tükröződik a munkaerő-piac alakulásában is, mégpedig úgy, hogy a termelő szektorban javulás várható, a szolgáltató ágazatokban viszont még további csökkenésre lehet számítani.
Jövőre a növekedés alapja a belső kereslet emelkedése lesz, mivel nő a magánfogyasztás és a beruházások nagysága is. A kockázati tényezők között a bizottság azt említette, hogy nehezen kiszámítható az export alakulása, amely gyorsabb és lassúbb is lehet, mint amennyire most előrejelezhető. Ha nem lesz elegendő hitel, az fékezheti a belső keresletet. Az inflációt idén 4,6, jövőre 2,8 százalékra várja a bizottság Magyarországon. A munkanélküliség ez évben 10,8 százalékra nő, jövőre 10,1 százalékra csökken. A belső államadósság idén még emelkedik, és megközelíti a GDP 79 százalékát, jövőre viszont csökkenésnek indul, és 77,8 százalék körül alakul a prognózis szerint.
Az államháztartási deficitet illetően az elemzés megjegyezte, hogy a tavalyi 3,9 százalékos célt majdnem teljesen sikerült teljesíteni (4 százalék). Néhány negatív kockázati tényező ugyan megvalósult, például a jövedelmi adóból kevesebb bevétel származott, illetve a költségvetési fejezeteknél a kiadások valamelyest túlszaladtak, de az eltérések nem voltak nagymértékűek, és a vártnál nagyobb áfa- és kamatbevételek, illetve a magánnyugdíjrendszer átállításából származó egyszeri bevételek ezt bőségesen kompenzálták.
Az idei évre elfogadott költségvetés összhangban áll a 3,8 százalékos kormányzati deficitcéllal, és ennek elérését számos jogszabályi határozat is alátámasztja, például az állami szektor bérszintjének befagyasztása, a nyugdíjreform, a szociális juttatások terén tervezett megtakarítások, illetve a GDP 0,8 százalékát kitevő tartalék elkülönítése. A költségvetés igyekszik biztosítani a központi költségvetési fejezetek szigorú kezelését is, illetve az önkormányzatokat érintő megtakarításokat - emelte ki a brüsszeli elemzés.
Az Európai Bizottság azért jósolja mégis 0,3 százalékponttal magasabbra az idei hiányt, mint a kormány, mert többletkiadásokra számít a Malév újraállamosításával kapcsolatban, illetve hiányosságokat lát a közlekedési ágazatban tervezett támogatáskurtítást biztosító intézkedéseknél. Kételkedik Brüsszel abban is, hogy az újonnan bevezetett kincstárrendszer garantáltan teljes ellenőrzése alatt tudja tartani az érintett kormányzati szervek kiadásait. A kormány előrejelzéséhez képest bevételkimaradásra számít a bizottság az ingatlanadóval kapcsolatos alkotmánybírósági döntés miatt, illetve túlbecsültnek tartja a mobiltelefon-licenszek eladásából tervezett bevételt is. A GDP-hez viszonyított fél százaléknyi költségvetési tartalék ugyanakkor szükség esetén felszabadítható - áll az elemzésben.
MTI/Menedzsment Fórum
