2011, főleg az első fele az élelmiszerárak drasztikus megugrásáról szólt, amihez ezúttal nem gazdasági intézkedések járultak hozzá. A sajtót elsősorban a cukor árának durva emelkedése járta be, de magasabb hús-, illetve almaárakról is lehetett hallani. Annak ellenére, hogy alig két évtizede a mezőgazdaságunk még más országokat is képes volt termékekkel ellátni úgy, hogy a hazai igények ellátásában ne legyenek problémák, mára sok esetben kiszolgáltatottá váltunk.
Nyár elejéig tartó emelkedés
Ha megvizsgáljuk a fogyasztói-árindex alakulását az élelmiszerek csoportjára nézve, látható, hogy az év elején egy határozott emelkedést kellett elviselni a pénztárcáknak, amikor is a legnehezebb hónap az április volt, ekkor egy év alatt közel 9,5 százalékkal drágultak az élelmiszerek hazánkban. Májusban ugyan már mutatkozott némi mérséklődés, ami még az egy százalékos csökkenést sem érte el, a jelentős változás csak júniusban kezdődött el, amikor is már "csak" 6,8 százalékos volt az infláció. A magas inflációhoz egyébként elsősorban az alma és a cukor járult hozzá, de a gabonaalapú termékek - például a fehérliszt - is, vagy a hústermékek is jelentősebb áremelkedésen estek át ekkoriban.
Drága édes élet - 400 forintos cukor
A legnagyobb emelkedést a cukor kilónkénti ára mutatta 2011 első hónapjaiban. A KSH adatai szerint a januári átlagos 222 forintos kilónkénti ár márciusban már 352-re emelkedett, a boltokban pedig sok helyen a 400 forintot is elérte az ár. Eközben a környező országokban, Bécsben például 0,79 euró volt, ami 215 forintnak felelt meg. Az átlagár csak júliusban került ismét 300 forint alá: ekkor 297 forintot adtunk átlagosan egy kiló cukorért. A legfrissebb statisztikai adatok szerint novemberben nem sokkal olcsóbban, 293 forintért juthatunk hozzá egy kiló "életédesítőért".
Mindennek az oka a világpiaci ár kedvezőtlen alakulása volt. Világpiaci szinten a lecsökkent élelmiszer-készletek, a magas kereslet és a hozamadatok hosszú ideig korlátozták az árak csökkenését. Bár egykor 12 cukorgyár fedezte a hazai igények mellett a külföldit is, mára már csak a magyar szükséglet alig egyharmadát képes a még működő egyetlen cukorgyár fedezni. Így hát már nem annyira meglepő, hogy ha a világpiaci ár az egekbe szökik, az magával húzza hazai árakat is, mivel nagy mennyiségű importra szorulunk. Ugyan hazánk rendelkezik stratégiai tartalékokkal is, ennek piacra dobása végül nem történt meg, hiába jelentette be nyáron a Vidékfejlesztési Minisztérium - az árak ugyanis enélkül is fokozatos csökkenést mutattak.
Alma - a magyar "déligyümölcs"
Az alma ára nemcsak hazánkban, de uniós szinten is megugrott idén, hiszen a 2010/2011-es gazdasági évben az évtized legrosszabb termését produkálta a kontinens. A hazai problémákért azonban az időjárás és a gombabetegségek mellett az ültetvények általánosan rossz állapota is okolható volt.
A KSH adatsorából kiderül, hogy az idei évben júliusban kellett a legtöbbet adnunk egy kiló almáért: 332 forintot, ami 33 százalékkal magasabb, mint az egy évvel korábbi ár (250 forint). A hétköznapokban azonban sok helyen lehett 400-500 forintos árral is találkozni. A problémát az jelentette, hogy 2010-ben csak 450 ezer tonnát sikerült betakarítani, amiből az Európai Uniós minőségi követelmények alapján mindössze 140 ezer tonna volt első osztályú, vagyis étkezési minőségű. Mire azonban a hűtőházakba került a gyümölcs, kiderült, hogy ennek valójában csupán a fele felel meg a követelményeknek. Ezért a várható hiány megakadályozása érdekében már 2010 őszén megindult az almaimport, ami jelentős árnövelő hatással bírt. Év elején már az előző évi háromszorosára, vagyis 855 ezer tonnára nőtt az étkezési alma behozatala, de ezzel együtt a kiszállítás is 50 százalékkal emelkedett, 1400 tonnára, mely döntő részben Romániába és Szlovákiába került.
A gyümölcsöt illetően a jövő is hasonlót ígér, idén májusban ugyanis hazánk egyik legnagyobb almatermő vidékén, Szabolcs megyében a fagy szinte a teljes termést elpusztította.
Problémák a magyar hússal
Idén a sertés-, és baromfitenyésztők is segítségért fordultak a kormányhoz, ugyanis a felmerülő problémák nemcsak a piaci árak emelkedéséhez járulhattak hozzá, hanem az ágazatok jövőjét is veszélyeztették. A statisztikai adatok azt mutatták, hogy a bontott csirke júniusi 754 forintos kilónkénti ára közel két éves csúcsot jelent (ekkor egy kiló csirkemellért 1400-1500 forintot kértek), hiszen legutóbb 2009 nyarán volt ilyen magas a termék ára. Ebben az esetben a világszinten megugró üzemanyag-, és takarmányárak dobták meg a termelési költségeket, amiket a jövedelmezőség megmaradása érdekében az értékesítési árakba is bele kellett építeni.
Székely Sarolta
mfor.hu
