A válság kitörésének évétől eltérő ütemben ugyan, de folyamatosan csökkent a hazai élelmiszerfogyasztás. A KSH legfrissebb adatai 2012-re vonatkoznak, amikor 614,8 kg élelmiszer jutott egy főre, szemben a 2008-as 675 kg-mal.
Ezt a számot az élelmiszermérlegek alapján számolta a KSH, vagyis a hazai termelés és import, valamint az export és a veszteség különbségéből. Az így kapott belföldi élelmiszer-felhasználásból kivonva a nem élelmezési célú hasznosítást, megkapjuk a végeredményt. A módszertanból következik, hogy a statisztika magába foglalja a külföldiek hazai fogyasztását, de hiányzik belőle a magyarok külföldi fogyasztása. Ettől függetlenül a tendenciák jól látszanak.
Az, hogy csökken az elfogyasztott élelmiszerek mennyisége sok mindenre visszavezethető. A 2008 óta eltelt időszakban ez vélelmezhetően az alacsonyabb életszínvonal következménye, de hosszabb távon a motorizáltság növekedése és az információtechnológia fejlődése is állhat mögötte. Nem nehéz belátni, hogy minél több dolgot tudunk elintézni otthonról (ide tartozik a munka is), egyre kevesebb mozgásra és ezzel együtt kisebb mennyiségű energiára van szükségünk.
A mennyiség azonban csak az egyik oldala ennek a kérdésnek. Szomorú, hogy a hazai zöldség- és gyümölcsfogyasztás részaránya szintén csökkenő tendenciát mutat a válság kitörése óta, míg előtte inkább növekedett. Ha a súlyarányt nézzük, 2005-ben 681,2 kg összefogyasztásra 194,8 kg zöldség és gyümölcs jutott, amely 28,6 százaléknak felel meg. Ez az arány 2006-ban 30,6, 2008-ban pedig 31,5 volt, 2012-re azonban 28,3 százalékra csökkent. Ha az egyes alapvető gyümölcsök fogyasztói árát nézzük, akkor azok változása nem kellene, hogy ilyen mértékű visszaesést eredményezzen. Az alma és a citrom például kevesebbe került 2012-ben, mint 2008-ban, de a narancs is csak 9 százalékkal drágult 4 év alatt. A zöldségek közül a fejeskáposzta ára a 2008-as szinten állt tavaly előtt, a paradicsom pedig szintén komoly áringadozást mutatott. Az uborka 10 százalékkal drágult 2008-hoz képest, a vöröshagyma, pedig egy jelentősebb drágulás után 2012-ben visszatért válságkori árához a KSH adatai szerint.
A burgonya mennyisége, bár a 2008-as év szintjét még nem érte el, 2010 óta növekszik, amely nem feltétlenül örömteli hír, hiszen mint az egyik legolcsóbb alapanyag, a társadalom elszegényedését is jelezheti. A fogyasztói átlagárakat nézve ugyanakkor választ kaphatunk a krumplifogyasztás növekedésének és csökkenésének okaira, az ugyanis igen hektikusan mozgott az elmúlt években. A 2006-os 106 forintos átlagár 2007-ben 151-re ugrott, majd a válság kitörésének évében ismét 108 forintba került egy kg. Ezt követően 2011-ig 161 forintra emelkedett, tavaly előtt azonban újra 108 forintért juthattunk hozzá.
A nagyságrendek kedvéért 2008 és 2012 között a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal haladták meg az előző évit, vagyis ha egy termék ára összességében 10 százalékkal drágult a 4 éves időintervallum alatt, akkor ez nem lehet alapvető indok az elfogyasztott mennyiség csökkenésére. Persze a tendencia mögött az is állhat, hogy az életminőség általános csökkenése miatt a fogyasztók helyettesítő termékeket vagy más, kevésbé egészséges, de olcsóbb élelmiszert vásárolnak. Ez pedig igaz lehet a vendéglátásra is, hiszen amikor egy család költségvetésében a szabadon elkölthető pénzek aránya csökken, az olyan kiadások mérséklődésében is meglátszik, mint egy étterem vagy nyaralás.
Húsfogyasztásunk már 2006 óta csökkenő tendenciát mutat, bár igaz, hogy 2012-ben emelkedett az előző évhez képest és 56,4 kg-on állt. Ebből a mennyiségből a baromfi- és a sertéshús teszi ki a legnagyobb részt. Egy 1 kg súlyú bontott csirke ára 2012-ben 781 forint volt, amely 10 százalékkal haladja meg a 2008-as értéket, 1 kg sertéshús comb azonban 17 százalékkal drágult. A hal továbbra sem meghatározó eleme a hazai étkezéseknek, mindössze 3,5 kg fogy egy főre vetítve minden évben. A zsiradékok mennyisége csak olyan mértékben csökkent, mint az összefogyasztás, így részaránya nem változott az utóbbi években.
Tojásból szintén kevesebb fogy, nagy mértékű visszaesés mutatkozott 2011-ben, bár a fogyasztói árak csak 2012-ben ugrottak meg több mint 10 forinttal az európai uniós szabályoknak való megfelelés következtében. Tejből 156,2 liter fogyott 2012-ben, ennek részaránya ugyanakkor nőtt az elmúlt időszakban, annak ellenére, hogy ára 37 százalékkal nőtt 2008 és 2012 között.
Majdnem 10 liter tiszta szeszt gurítunk le a torkunkon minden évben
A KSH hosszú távú adataiból kiderül, hogy a 70-es évek óta nagyjából stabilan 10-11 úgynevezett abszolút liter alkohol fogy itthon, vagyis ennyi 100 fokos szeszt iszunk fejenként. A trendek ugyanakkor kedvezőek, 2009 óta stabilan 10 liter alatt van ez a mennyiség, tavaly előtt például 9,5 volt. Az ország sörmérlege egy főre vetítve közel 70 liter, a boré pedig 23,7.
A háztartások fogyasztása is csökken
Az élelmiszermérlegeknél szűkebb, a háztartások fogyasztását bemutató statisztika talán még jobb képet ad az étkezési szokásokról. Az adatok szinte kivétel nélkül csökkenő tendenciát mutatnak a KSH adatbázisában elérhető 2002-es bázison számítva. Néhány fontos terméket kiemelve, gabonafélékből (pékárú) 25 százalékkal, húsból 16, tejből 24, tojásból 34, zsiradékból 27, gyümölcsből 22, zöldségből 26 százalékkal fogyasztottak kevesebbet a háztartások 2012-ben a 10 évvel azelőtti időszakhoz képest.
Szász Péter
mfor.hu
