A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Európai Unió támogatásával készített felmérése szerint a GKI konjunktúra-index értéke decemberben mínusz 36,7 pontra csökkent az előző havi mínusz 33,3 pontról és az egy évvel korábbi mínusz 17 pontról. A fogyasztói bizalmi index tavaly az utolsó hónapban mínusz 60,8 pont volt, novemberben mínusz 56,7 pontot ért el, míg 2007 decemberében még mínusz 47,1 pont volt. Az üzleti bizalmi index értéke mínusz 28,2 pontra csökkent a novemberi mínusz 25,1 pontról, 2007 decemberében még csak mínusz 7 pont volt.
Az üzleti várakozásokon belül az ipari és szolgáltatói konjunktúra-index értékének esése az elmúlt hónapokéhoz képest érezhetően lassult - fogalmaz a GKI -, az építőipari index pedig még kissé emelkedett is novemberhez képest. Az iparban az elmúlt és a következő időszak termelésének, valamint a rendelésállománynak - ezen belül az exportnak - a megítélése is romlott, a saját termelésű készletek állományáról alkotott vélemény azonban kedvezőbb lett. Az árváltoztatási szándék nem változott, a foglakoztatási viszont gyengült.
Az építőipari válaszolók tovább romló termelési helyzetet, lényegében változatlan rendelésállományt, ugyanakkor a foglalkoztatási szándék enyhe javulását jelezték decemberben. A termelői árak emelkedésével kapcsolatos várakozások kissé erősödtek, de továbbra is az árcsökkentést tervezők vannak némi többségben.
A kereskedelmi cégek készletszintjüket nem érezték tovább emelkedőnek, a várható rendelésállomány és az eladási pozíció megítélése viszont sokat romlott. A kereskedelmi cégek által várt áremelkedés alacsony és változatlan.
A szolgáltató szférában az üzletmenet megítélése novemberhez képest nem romlott tovább, a várható forgalom és a közeljövő foglalkoztatási lehetőségeinek megítélése viszont érezhetően rosszabb.
A magyar gazdaság kilátásainak megítélése az iparban, a kereskedelemben, valamint a szolgáltatók és a fogyasztók körében még pesszimistább lett, az építőiparban nem változott. A válaszolóknak csak pár százaléka számít a következő hónapokban a makrogazdasági helyzet javulására.
A felmérés szerint a globális válság a vállalatokat elsősorban a kereslet csökkenése révén érinti, amire főként takarékossággal reagálnak. Az ipari válaszadók háromnegyede piaci lehetőségei szűkülésére számított, s mindössze 2 százalékuk gondolta úgy, hogy az átrendeződő viszonyok új lehetőségeket teremtenek a számára. Utóbbiak a műszeriparba, a műanyag termékgyártásba és a ruházati iparba tartoztak.
Munkaerő-leépítést elsősorban a járműipar, a gép- és berendezésgyártás, valamint a fafeldolgozás cégei terveztek. A fejlesztések elhalasztására a gyógyszeriparban, a vegyi alapanyaggyártásban és a fafeldolgozásban készültek sokan.
Innovációkkal a híradástechnikai ipar, a tejipar és a műszeripar cégei közül akartak többen reagálni a válságra.
Profilváltásra a műszergyártók, a fémfeldolgozók és a műanyagtermékek gyártói közül készültek viszonylag többen. Az építőiparban és a kereskedelemben a kereslet csökkenésétől minden második válaszadó tartott, s nagy arányban vártak dráguló hiteleket, szűkülő hitelforrásokat. Az építőiparban sokan a kintlévőségek állományának növekedését is valószínűsítették.
