Az újság Li Ko-csiang miniszterelnök által korábban hangoztatott félelmet ismételte meg, aláhúzván: a devizatartalék folyamatos növekedése hosszú távon "terhet jelent" a gazdaságra, mert felfelé tolja az inflációt. A kínai kormány első számú gazdasági célkitűzése pedig éppen az infláció alacsonyan tartása - jegyzi meg az újság. A tartalék értéke március végén a négyezer milliárd dollárt közelítette, csak az első negyedév során 130 milliárd dollárral nőtt - olvasható ki a központi banki statisztikákból.
Jü Jung-ting, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia kutatója a Csongkuo Csincsi Paónak úgy fogalmazott: a tartalékok növekedésének kordában tartása legalább annyira fontos, mint annak helyes felhasználása. Jü szerint elengedhetetlen lesz a tartalékok külföldön való befektetésének fokozása, az ugyanakkor számos kihívással és bizonytalansággal jár, így nem történhet túl gyorsan. Ez a folyamat elkezdődött, Kína már idén többet fektet be a tavalyinál, ennek mértéke ugyanakkor kisebb a tartalékok növekedésének mértékénél. Ha a jelenlegi trend fennmarad, akkor a devizatartalékok az idei év végén 500 milliárd dollárral haladhatják meg a tavaly év végi szintet - becsülte Jü.
A központi bankot vezető Csi Kang tavaly év végén úgy fogalmazott: az akkori 3,7 ezer milliárd dolláros érték még egyensúlyt jelez, a tartalék további növekedését azonban el kell kerülni. A befektetési nehézségekre több neves szakértő hívta fel a figyelmet korábban a kínai sajtóban, azt hangsúlyozván, hogy az amerikai államkötvények vásárlása helyett Kínának alternatív eszközökbe - így például aranyba - kellene fektetnie.
MTI
