Magyarországon a gazdaság fellendülésével a munkaerőpiac is folyamatos javulást mutat. Igaz, eleinte ebben még kiemelt szerepe volt az Orbán-kormány által megújított és felpörgetett közfoglalkoztatási programoknak, ma viszont már az elsődleges munkaerőpiac is bőven hozzáteszi a maga részét a javuló statisztikákhoz.
A cél pedig nem más, mint a teljes foglalkoztatottság, ami Orbán korábbi megfogalmazása szerint nem mást jelent, mint azt, hogy mindenki, aki tud és akar, az dolgozzon. Noha statisztikailag - főleg országos átlagot nézve - irreális elvárás, hogy teljesen megszűnjön a munkanélküliség, már csak azért is, mert még egy tökéletes világban is lenne olyan, aki munkahelyváltás vagy önkéntes hosszabb pihenő miatt átmenetileg munkanélküli lesz.
Térségi, települési szinten azonban egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy egyetlen álláskereső se legyen, ma pedig már egyre több ilyen települést regisztál a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. A legutóbbi elérhető - júliusi - településsoros statisztikákat böngésztük át, hogy megvizsgáljuk, hogyan is állunk a munkanélküliséget jelenleg nem ismerő települések tekintetében.
Míg 2016 júliusában 48 olyan települést regisztrált az NFSZ, ahol egyetlen álláskeresőt sem regisztáltak, 2017 hetedik hónapjára ez 51-re emelkedett. 2010-ben pedig ennél sokkal rosszabb volt a helyzet, hiszen mindössze 20 ilyen települést találtunk.
Sok esetben azonban nem statisztikai trükk vagy valamilyen titkos recept magyarázza az álláskeresők hiányát: több település esetében megfigyelhető a népesség elöregedése, a fiatalok elvándorlása, így a hátramaradó nyugdíjasok már nem képezik a munkaerőpiac aktív rétegét, nem számítanak bele a munkaképes korú lakosságba. Ilyen körülmények között pedig nem nehéz összejönnie annak a csodának, hogy egyetlen álláskereső se legyen az adott településen.
Ugyanakkor arról sem szabad elfeledkezni, hogy a kisebb településeken a közfoglalkoztatás fel tudja szívni a kis létszámú álláskeresői réteget. A közmunkások pedig már a foglalkoztatottak számát gyarapítják, ami megint elősegíti a cél teljesülését.
Összesítésünk alapján kitűnik az ország kettészakadása, hiszen
- 14 települést találtunk Zala megyében,
- 12-t Győr-Moson-Sopron és Vas megyékben,
- 7-et pedig Veszprém megyében.
Vagyis a munkanélküliség hiánya főként a nyugati országrészben alakul ki, az ugyan biztató jel, hogy
- 5 település Borsod-Abaúj-Zemplén,
- 1 pedig Nógrád megyéhez tartozik.
Márpedig utóbbi két régió elsősorban az országos átlagnál magasabb munkanélküliségéről híres. Egy évvel ezelőtt Borsod megyében egyedül a 32 aktív korú lakost számláló Tornabarakony "büszkélkedhetett" az álláskereső nélküli település képzeletbeli címével.
A legproblémásabb települések
Vizsgálódásunk során ugyanakkor nemcsak az álláskereső nélküli településekre voltunk kíváncsiak, hanem arra is, hogy a legfrissebb statisztika szerint hol és milyen mértékű a legnagyobb munkanélküliség.
2017 júliusában Endrefalván az aktív népesség harmada (33,61 százaléka) nem talált munkát magának, ugyanilyen a helyzet Somogyaracson (33,01 százalék), míg Abaújszolnokon 29,41 százalékos állástalanságról árulkodik az NFSZ adatbázisa. Endrefalva és Abaújszolnok esetében ráadásul egyáltalán nem mutatkozik javulás az elmúlt egy év tekintetében, hiszen 2016 júliusában is az aktív lakosság harmada az álláskeresők csoportját gyarapította egyaránt 33 százalékos rátával.
Székely Sarolta
mfor.hu
