A következő költségvetési évben - amely Japánban 2013. április elsejével kezdődik, és 2014. március 31-ig tart - a kabinet jelentős közberuházásokkal tervezi beindítani a gazdasági növekedést a tavaly ősszel 2008 óta harmadszor is recesszióba süllyedt országban.
Ezzel párhuzamosan 11 év után először emelkedik a védelmi költségvetés, míg sorozatban a 14. évben csökkentik a nemzetközi segélyezésre költött összeget.
Javuló tendencia, hogy 2013-ban négy év után először fogja meghaladni az adóbevételek mértéke a kölcsönfelvételét: előbbiből 43,1, utóbbiból 42,8 ezer milliárd jenre számít a kormány, de a büdzsé 46,3 százalékát még így is államkötvény-kibocsátással fedezik. Adósságszolgálatra 22,2 ezer milliárd jent fog költeni 2013-ban Japán.
A közberuházásokra elkülönített összeg 15,6 százalékkal 5,29 ezer milliárd jenre fog nőni, miután Abe Sindzó miniszterelnök "Abenomics" néven is emlegetett gazdaságpolitikájának egyik alappillére a növekedés infrastrukturális beruházásokkal való beindítása. Emellett további 4,4 ezer milliárd jen jut majd költségvetésen kívüli, különleges keretekből a 2011-es földrengés és cunami által lerombolt régiók újjáépítésének felgyorsítására.
A társadalombiztosítási kiadások szintén jelentősen, 10,4 százalékkal 29,1 ezer milliárd jenre emelkednek, jelezve a társadalom elöregedése jelentette anyagi terhek mértékét.
Abe december végén hivatalba lépett kormánya idén már elfogadott egy 13,2 ezer milliárd jenes költségvetési kiegészítést a március 31-ig tartó 2012-es üzleti évre, amely szintén a közberuházásokra összpontosított.
Elemzők a költségvetési tervezet jóváhagyását követően arra hívták fel a figyelmet, hogy a korlátlan költekezés folytatása hosszú távon komoly károkat okozhat a szigetországnak, különösen amennyiben Abe terveivel ellentétben nem sikerül számottevő növekedést gerjeszteni a kormányzati beruházásokkal.
Abe hétfőn ismertetett kormányprogramjában három pillérre épülő gazdaságpolitikát ígért: agresszív monetáris politikát, rugalmas fiskális politikát, valamint beruházásösztönző növekedési programot helyezett kilátásba. Közgazdászok ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a kormányzó Liberális Demokrata Párt az elmúlt bő két évtized során nagyjából ugyanazt a receptet próbálta alkalmazni, mint most, de az a gazdasági stagnálás leküzdése helyett csak eladósította az országot.
Azt Abe is hangsúlyozta, hogy középtávon elkerülhetetlen a fiskális reform, tervei szerint 2021-re kerülhet egyensúlyba a japán költségvetés.
MTI