Az utóbbi hónapokban mindhárom hitelminősítő - a Moody's, a Standard & Poor's és a Fitch is - leminősítette Görögország szuverén adóskockázati besorolását, ezzel az eurózóna tagállamai közül elsőként kikerült a befektetésre ajánlatos kategóriából. A görögökkel kapcsolatos hullámok továbbra sem csitulnak, néhány európai ország már kezd felkészülni arra, hogy esetleg nemzetközi mentőcsomagra lesz szükség.
Egyelőre nem kérnek segítséget
A görög kormány a múlt héten többször is cáfolta, hogy nemzetközi segélyhez folyamodnának. Görögország nem kért senkitől, így az Európai Unió országaitól sem pénzügyi támogatást. A gondjait maga oldja meg - jelentette ki a görög pénzügyminiszter pénteken. Jeórjiosz Papakonsztantinu a davosi Világgazdasági Fórumon hangsúlyozta, Görögország nem kért és nem is vár senkitől támogatást, és azt sem, hogy megmentésére tervet dolgozzon ki.
A múlt héten olyan hírek is felröppentek, melyek szerint Görögország kilépne az eurózónából, azonban ezt később mindkét fél cáfolta, az Unió tagállamainak képviseletében Joaquin Almunia pénzügyi biztos kijelentette, hogy Görögország problémái az egész közösségre tartoznak.
Szintén a múlt héten volt példa egy görög kötvénykibocsátásra a nemzetközi piacon, az aukción 300 bázispontos felárat kellett fizetni, hogy elkeljenek a papírok. "Az lesz majd nagy kérdés, hogy a továbbiakban finanszírozni tudják-e az adósságukat a görögök" - mondta el az mfor.hu kérdésére Németh Dávid, az ING elemzője.
A szakember szerint akkor lenne probléma, ha ugyanúgy befagyna a kötvénypiac, mint 2008 őszén, amikor hazánk fordult a nemzetközi szervezetekhez segítségért. Akkor könnyen lehet, hogy Görögországnak is külföldi mentőcsomagra lenne szüksége.
"Ha ki tudja használni Görögország a jelenlegi helyzetet arra, hogy egy hiteles pénzügyi csomagot tegyen le az asztalra, akkor megúszhatják, ellenkező esetben a magas hozamfelárak könnyen egy olyan spirálba sodorhatják az országot, melyben egyre nehezebb lesz finanszírozni a lejáró adósságaikat" - vélekedik Németh Dávid.
Néhány európai országnak jól is jön
Közben Európában máris kisebb vita kezdődött arról, kinek is kell megmentenie Görögországot, ha odáig fajul a helyzet. A brit pénzügyminiszter például pénteken kijelentette: hazája nem hajlandó beszállni egy esetleges nemzetközi mentőakcióba. Alistair Darling szerint ugyanis a görögök problémája elsősorban az eurózóna tagállamaira tartozik.
A múlt héten olyan hírek is megjelentek, hogy Németország és Franciaország kész felkarolni a bajba jutott görögöket, azonban később ezt az érintettek cáfolták. Németh Dávid szerint ha megmentésre kerül a sor, akkor könnyen elképzelhető egy olyan összetett csomag, mint Magyarország esetében, amikor az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank közösen nyújtottak hitelt, azonban kérdés, mennyi pénzre lenne szükségük a görögöknek.
"Néhány eurózóna-tag számára akár még kedvező is lehet, hogy vannak kevésbé jól teljesítő tagállamok, hiszen így megtorpant az utóbbi hónapok euróerősödése a devizapiacon, sőt, most inkább kicsit gyengül az európai valuta a dollárral szemben" - vázolta fel az ING szakértője. Ugyanakkor Németh Dávid hozzátette: az egyik országnak sem lehet érdeke, hogy bedőljenek a görögök, ezért ha súlyosbodna a helyzet, akkor lehetőségeihez mérten valószínűleg több állam is beszállna a csomagba.
Az eurózónában sem lehet hátradőlni
"A görög CDS-felárak jelenleg már magasabbak, mint például a magyarok, ez pedig jól mutatja, hogy az eurózóna sem jelent automatikus biztonságot a tagállamok számára" - emelte ki Németh Dávid. Az ING elemzője szerint a görögök esete nem egyedi. "Most Görögország van a középpontban, de könnyen lehet, hogy legközelebb majd Spanyolország vagy Portugália kerül hasonló helyzetbe" - véli a szakember.
A magas hozamfelárak csak rövid távon jelentenek megoldást a problémákra, hiszen előbb-utóbb az eurózóna alapkamata is emelkedni fog, illetve a többi ország hozamszintjei is felfelé indulnak majd, ami tovább nyomhatja fel a görög hozamokat. Éppen ezért lenne fontos az elemző szerint, hogy a jelenelgi átmeneti helyzetben egy hiteles programmal rukkoljanak ki a görög kormány képviselői.
Máris megindultak a találgatások az esetleges görög csomagról. A közalkalmazottak bérének csökkentését és az adóbeszedés hatékonyságának javítását fogja kérni az EU brüsszeli bizottsága a súlyos költségvetési és adóssággondokkal küszködő Görögországtól - írta hétfőn a Financial Times. Hivatalosan szerdán közlik az uniós hatóságok ajánlásaikat.
Görögország államháztartási hiánya a várakozások szerint az idén eléri a hazai össztermék (GDP) 12,7 százalékát. A görög kormány a brüsszeli bizottságnak benyújtott intézkedési tervében már 2012 végére 3 százalék alatti hiánycélt tűzött ki, de az EU-bizottság és más euróövezeti kormányok kétlik, hogy a tervezett lépésekkel ez teljesíthető lesz - írja a londoni üzleti lap.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
