2007. szeptember 27. 06:04

A kormány elfogadta a 2008. évi költségvetés tervezetét, az újrakodifikált áfatörvény és az adótörvény tervezett változásait. Döbbenetes változások nem lesznek, azokkal vár a kormány 2009-ig, a korábban megismert módosulásokhoz képest pedig lényegében csak az összevonandó négy kisadó sorsa alakul érdekesen. Mfor.hu tudósítás.

Az iparűzési adó alapja után kell munkaadói járulékot, kisadókat fizetni

Kisadók: újabbnál újabb ötletek 

A személyi jövedelemadóban a korábban már vázolt adójóváírás átalakításán túl nem lesznek érdemi változások. A finomabbra hangolt és könnyebben átlátható adójóváírás, amely révén a 170 ezer és a 200 ezer forint között keresők kapnak majd többet (havonta néhány ezer forinttal), összesen harmincmilliárd forintos kiadást jelent majd a büdzsének.

Az egyszerűsítést célzó, kisadók összevonásáról szóló elképzelés ugyanakkor egy kissé átalakult az elmúlt napokban. Egyrészt nem szűnik meg a kulturális járulék, másrészt a többi kisadós ötlet is változott.

Az eredeti elképzelés az volt, hogy a munkaadói járulékba olvasztják a szakképzési, az innovációs hozzájárulást és a rehabilitációs járulékot, a közös járulék mértéke pedig 5,5 százalék lesz.

Beleszólnának


Ezt az Országos Érdekegyeztető Tanács nem fogadta kitörő örömmel, mert így szerintük elvész az a jogosítvány, hogy egy cég saját belátása szerint egy adott szakképzési intézményt támogasson hozzájárulás címén. Ugyanez volt a helyzet az innovációs járulékkal is.

A problémát tehát az jelentette, hogy az összevonás után hiába használja fel az állam szakképzésre és innovációra a befizetett összegeket, a cégek elveszítik saját rendelkezési jogukat.

Az új elképzelés ehhez képest az, hogy azok a vállalatok, amelyek  önállóan rendelkeznek a szakképzési vagy az innovációs járulékról, továbbra is megtehetik ezt. A többiek egy teljesen új, a négy járulék összevonásából származó entitást fognak befizetni. Az összevont járulék alapja ugyanakkor a korábbiakkal (munkaadói járulékba olvasztás) ellentétben nem a munkabér lesz, hanem az iparűzési adó alapja, vagyis a nettó árbevétel.

Az új járulék mértékét aszerint differenciálják, hányan dolgoznak az adott cégnél. Húsz alkalmazottig az adó mértéke 0,9 százalék, húsz és ötven alkalmazott között 0,95 százalék, ötven alkalmazott felett 1,22 százalék lesz.

Ez Veres János szerint nem jelent adónövelést, abszolút értelemben ugyanis nem folyik majd be több az összevont és új alapra helyezett járulékokból. Lesz persze, aki többet adózik majd: akinek eddig nem kellett például szakképzési járulékot fizetnie.

F. Szabó Emese

Menedzsment Fórum