Az elnök hangsúlyozta: tudni lehetett, hogy az ágazat eredményessége 2007-ben csökken (a szektor adózott nyeresége tavaly 11,3 százalékkal, 316,5 milliárd forintra mérséklődött a PSZÁF előzetes adatai szerint), ahogy a bankszövetség előre jelezte azt is, hogy a növekedés dinamikája mérséklődni fog.
A lassulás Erdei Tamás szerint a vállalati hiteligényeket tekintve egyértelmű, de megfigyelhető a lakossági piacon is. A globális és hazai gazdasági körülmények a kockázatokban is megjelentek, a bankoknak ezért tavaly magasabb céltartalékokat kellett képezniük. A verseny és a lassulás következtében a profit is szolidabb, mint az előző időszakokban volt - mondta.
Kkv-szektor: növekedő kockázatok
A lakossági hitelportfolió minősége a bankszövetség elnöke szerint nem változott jelentősen, a fogyasztási hiteleknél, személyi kölcsönöknél figyelhető meg némi romlás; a kis- és középvállalati szektorban ugyanakkor jelentős mértékben növekedtek a kockázatok, ami a portfolióban is tükröződik.
Úgy vélekedett: 2008 nem a legsikeresebb évük lesz a bankoknak, összességében a múlt évihez hasonló teljesítményre lehet számítani. A tavaly kialakult feltételek - például a reálbér csökkenésének - hatása nem múlik el egyik napról a másikra; hatásuk az első félévben még mindenképpen kitart, a változásokat - ha a pozitív várakozások beigazolódnak - a bankszektor szintjén csak a második félévben lehet megérezni - mondta.
Erdei figyelmeztetett: a globális pénzügyi problémák indirekt formában Magyarországon is megjelenhetnek. A megnövekedett refinanszírozási költségeket a bankok tovább adják a piacnak, a hitelek drágulnak, a hiteligény így csökken. A betétekért folyó harc a likviditási problémák miatt tovább növekszik, ezért a betéti kamatok szintje nem mérséklődni, inkább emelkedni fog. A bankoknak ennek következtében csökkenő profittal kell szembenézniük.
Még mindig jobban járunk a devizahitelekkel?
A devizahitelekkel kapcsolatban - ezek kockázatainak kezelésére a múlt héten a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának elnöke és az MNB elnöke közös ajánlást adott ki - hangsúlyozta: aki devizaalapú hitelt vesz fel - függetlenül attól, hogy a hitel euró, svájci frank vagy jen alapú - azt a kockázatot vállalja, hogy átmenetileg változhat a törlesztőrészlet.
Ennek ellensúlyozására a bankok sokféle konstrukciót kínálnak: ilyen például a fix törlesztőrészlet, amikor az árfolyam változásával nem a havonta fizetendő összeg emelkedik, hanem a futamidő lesz hosszabb. Kétségtelenül van kockázat, de minden ügyfélnek magának kell mérlegelnie, hogy a potenciális árfolyamváltozás hatását fel tudja-e vállalni - mondta Erdei Tamás.
Úgy vélekedett, ha a forint árfolyama nagyon meggyengülne - ezt egyébként teljesen kizárja -, a forintkamatok is növekednének, tehát a különbözet a kamatok mértékében megmarad. Egy-egy időszakot összehasonlítva a devizahitelek törlesztőrészlete sokkal alacsonyabb – hangsúlyozta.
Arról, hogy - amint az ajánlásban szerepel - a PSZÁF a kockázatok halmozódásának korlátozására minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál, s akár a többlettőke-követelmény előírását is mérlegeli, úgy vélekedett: egy ilyen lépés szakmailag és közgazdaságilag is indokolatlan volna.
MTI/Menedzsment Fórum
