A legfelsőbb bírói fórum egy hónapja közölte, hogy az újabb jogegységi eljárásban vizsgált jogkérdés: "érvényes devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül-e az a szerződés, amelyben a forintban folyósítandó kölcsön összege forintban van megjelölve, a szerződés devizaösszegét pedig a felek megállapodása alapján a szerződés részét képező, a szerződéskötést követően elkészülő külön dokumentum ( folyósítási értesítő, törlesztési terv) tartalmazza?".
A testület honlapján hétfőn közölték: a deviza alapú fogyasztási és lakossági kölcsönszerződés akkor is megfelel a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény által előírt követelményeknek, ha az írásbeli szerződés - ideértve az annak a szerződéskötéskor részévé vált általános szerződési feltételeket is - tartalmazza a kölcsönösszeg devizában kifejezett ellenértéke kiszámításának, valamint a törlesztőrészletek száma, összege és időpontja kiszámításának a módját. Az ezen kiszámítási mód alapján a pénzügyi intézmény által kalkulált összegeket tartalmazó, a szerződéskötést követően közölt egyoldalú jognyilatkozat (folyósítási értesítő, törlesztési terv, fizetési ütemezés) a pénzügyi intézmény fogyasztónak nyújtott tájékoztatásának minősül, amely nem érinti a szerződés létrejöttét vagy érvényességét - áll a közleményben.
A határozat hangsúlyozza: sem a jogegységi indítvány, sem az annak alapján lefolytatott eljárás nem terjedt ki arra a kérdésre, hogy egy konkrét fogyasztói kölcsönszerződés milyen feltételek mellett minősül deviza alapúnak, mivel ebben a kérdésben a Kúria 2013. december 16-án már hozott egy jogegységi döntést. Ennek a jogegységi határozatnak az indokolása ugyanis már utalt arra, hogy a szerződés tárgya érvényes meghatározásának tekintendő az is, ha a kölcsönadott devizaösszeg nem szerepel ugyan a szerződésben, de az, valamint a törlesztőrészletek egyértelműen kiszámíthatóak a szerződés rendelkezései alapján.
MTI
