Az ítélet hatálya kiterjed a pénzintézet valamennyi ügyfelére, akik a bírósági döntés jogerőre emelkedéséig nem fizették vissza hitelüket.
A Szegedi Törvényszék döntését a Csongrád Megyei Főügyészség közérdekű keresete nyomán indult perben hozta, amelyben a felperes az egyoldalú szerződésmódosításra lehetőséget adó általános szerződési feltételek tisztességtelenségének megállapítását kérte a pénzintézet esetében.
Az ügyben a Szegedi Ítélőtábla 2011 márciusában már jogerős döntést hozott, de a takarékszövetkezet felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz (LB), amely az ítéletet részben hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot.
Gaálné Jobbágy Ildikó bíró az ítélet indoklása során kifejtette, a bíróságnak az új eljárásban csak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a pénzintézet általános szerződési feltételeiben a kamatok, díjak és költségek egyoldalú megváltoztatására vonatkozó kikötései tisztességtelenek-e.
A tisztességtelenség fogalmát a polgári törvénykönyv (PTK) határozza meg akként, hogy a szerződés nem tartalmazhat egyoldalú és indokolatlan, a fogyasztóra hátrányos kikötéseket. Bár a PTK kimondja, hogy a jogszabályban rögzített feltételek nem minősülhetnek tisztességtelennek, és a hitelintézeti törvény is tartalmazza az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét, az okok listáját azonban nem sorolja föl, így azok vizsgálhatók – tudatta a bíró.
A hitel- és pénzintézeti törvény, illetve az LB az ügyben hozott részítélete kimondja, hogy a szerződésben objektíven és teljes körűen, nem példálózva rögzíteni kell azokat a felek akaratától független okokat, amelyek bekövetkezte esetén egyoldalúan módosítható a megállapodás.
A takarékszövetkezet szerződési feltételeiben az egyoldalú módosítás indokai között említette a forrásköltségek változását, teljes felsorolást azonban nem tartalmaz, így lehetőség volt arra, hogy a pénzintézet bármely egyéb okból változtasson a díjakon, kamatokon, költségeken – mondta Gaálné Jobbágy Ildikó.
Az LB kimondta azt is, hogy az okoknak világosnak és érthetőnek kell lenniük. A bíróság szerint a Partiscum általános szerződési feltételei alapján a hitelfelvevők azonban nem tudhatták egyértelműen, pontosan milyen körülmények változása esetén válik lehetővé a szerződés egyoldalú módosítása. A szerződések emellett tartalmaztak olyan speciális közgazdasági fogalmakat is, amelyek ismerete nem várható el a laikus ügyféltől.
A bíró hangsúlyozta, a takarékszövetkezettől nem várható el, hogy hosszabb időtartamú szerződések esetén előre ismerje valamennyi, forrásköltségeit befolyásoló tényező változásának hatását. Az üzletszabályzatban azonban rögzíteni kellene, hogy az így keletkező többletköltség mikor és milyen formában hárítható át az ügyfélre.
Gyenge Zoltán, a Partiscum XI. Takarékszövetkezet ügyvédje az ítélethirdetést követően az MTI-vel közölte, az írásba foglalt bírósági döntés áttanulmányozását követően döntenek arról, fellebbeznek-e.
MTI
