W, V, vagy U? Ön melyik forgatókönyvet tartja legvalószínűbbnek a kilábalással kapcsolatban? Hol tartunk most az Ön forgatókönyve szerint?
Szerintem W-alakú lesz a kilábalás. Most zárult le a W első fele, a második pedig 2010 második felében jelenhet meg. Ez valószínűleg nagyon alacsony vagy akár negatív növekedéssel, magas munkanélküliséggel, az ingatlanárak további esésével, illetve további leírásokkal fog járni a pénzügyi szektorban. Emellett nem tartom kizártnak egy esetleges japán államcsőd miatti aggodalmak megjelenését sem.
Mennyiben térhet el az Egyesült Államok és Európa kilábalása?
Az amerikai gazdaság egy vagy két negyedévvel Európa előtt jár a ciklikusságot tekintve, ugyanakkor az Egyesült Államok ingatlanpiacát sokkal érzékenyebben érintette a válság, mert lazábbak voltak a hitelezési feltételek az elmúlt években. Szerintem Amerika jelenleg azzal a problémával küzd, hogy sürgősen olyan terméket kezdjen gyártani, amit a világ más országai majd megvesznek. Ebből a szempontból az európai országok termelése sokkal reálisabb alapokon áll, ennek oka részben az, hogy a tengerentúlon 2002-2007 között a pénzügyi szektor volt a gazdaság egyik húzóágazata.
A gyakran emlegetett magas munkanélküliség mellett mi jelenthet még komoly kockázatot a következő hónapokban?
Szerintem a legnagyobb kockázatok a karácsonyi vásárlási piacban és az adósságokban rejlenek. A karácsonyi piac okozhat komoly negatív meglepetéseket, és jelenleg úgy tűnik, hogy a bankok már csak az év utolsó hónapjaiban bíznak, ezért nem záratnak be most üzleteket. Azaz ha beigazolódik a félelmem, akkor az ünnepek után tömegesen kezdődhet az üzletek bezárása a kiábrándító eladási adatok hatására. Az adósságokat tekintve egyelőre pozitív a kép, azonban Japán például nagyon ki van téve a nemzetközi befektetői hangulat változásának.
Az Egyesült Államok a közelmúltban már bejelentett egy rekord méretű kötvénykibocsátást a hiány fedezése céljából. A fejlett gazdaságok magas költségvetési hiányai mennyiben befolyásolhatják a kilábalás menetét? Mekkora kockázatok rejlenek ebben?
A hiányok komoly akadály lehet a gazdaság növekedése előtt. Ez a befektetések csökkenéséhez vezethet, illetve jóval kevésbé lehet hatékony a termelés, mint akkor, ha a kormányok következetesen betartanák a deficitcélokat. A kormányok gazdaságösztönzésének velejárója, hogy csökkentik a termelékenységet. Igaz ugyan, hogy rövid távon pozitív hatással vannak a gazdasági növekedésre, de ebben az esetben a rövid távú trendek könnyen félrevezetők lehetnek. Ilyenkor érdemes megnézni a GDP minőségét is, ami alacsonyabb akkor, ha mesterséges ösztönzés játszik szerepet benne. Hidak, alagutak és autópályák építése a semmibe egyszerű pénzpazarlás, azonban rövid távon jó hatással van a GDP-re.
A közelmúltban Soros György úgy vélekedett, hogy a világ vezető jegybankjainak ügyelni kell arra, hogy a megfelelő pillanatban kezdjék el kivonni a felesleges likviditást a piacokról. Ön szerint mikor jöhet el ez a pillanat?
A kormányok és a jegybankok addig nem fogják kivonni a felesleges pénzt a rendszerből, amíg nem indul ismét növekedésnek a hitelezés. Ez szerintem a következő két évben nem fog megtörténni, mivel a lakásárak még mindig csökkennek.
Mi a véleménye Közép-Kelet-Európa kilátásairól azon belül pedig a magyar gazdaság lehetőségeiről?
A régió országai összességében jól teljesíthetnek, ez pedig két dolognak köszönhető: egyrészt az IMF tavaly kimutatta, hogy ezeknek az országoknak a megsegítésében érdekelt, másrészt pedig a kérdéses országokban még mindig alacsonyak a termelési költségek, illetve a bérek. Emellett a szóban forgó országok adórendszere is vonzó Nyugat-Európához képest.
A magyar gazdaság elsősorban a kormány kiadáscsökkentő intézkedései miatt szenvedhet a következő időszakban, ez rövid távon jelentősen csökkenti a gazdaság növekedését. Ez ellen felesleges is lenne addig küzdeni, amíg nem indul be a hosszútávú növekedés a magyar gazdaságban.
Országunkban évek óta központi téma az euró bevezetése. Ön szerint ez mikor lehet reális Magyarország és a régió országai számára?
A legvalószínűbb forgatókönyv szerintem, hogy a közép-kelet-európai országok a következő két évben csatlakozhatnak majd az eurózónához, azonban én inkább azt javasolnám, hogy maradjanak kívül ezen az instabil árfolyamrendszeren. Nézzük csak meg Írország, Olaszország, Portugália, Spanyolország vagy Görögország példáját! Szerintem jelenleg mind az öt ország jobb helyzetben lenne egy lebegő árfolyamrendszerrel, mint az euróval. Amióta ezeknek az országoknak nincs saját nemzeti devizájuk, ami reagálhatna a fundamentumok változására, belső leértékelődésen mentek keresztül, általában csökkentek a bérek és az árak, ez pedig átrendezte a versenyképességüket.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
