Ázsia húzza Európát, Görögország helyzete viszont aggasztó
Az első negyedévről a konjunktúra számokból már sejthettük, hogy erős növekedést hozott globálisan. Az Európai Unió ezen belül pedig kifejezetten jó három hónapot zárt a most megjelent GDP-statisztika szerint: negyedéves alapon 0,8 százalékkal növekedett, ami éves visszatekintésben 2,5 százaléknak felel meg. Ebben nagyon erős szerepet játszott a két nagy magország, Franciaország és Németország, melyek méretük ellenére nagyon hasonlóan viselkednek bármelyik kis, nyitott gazdasághoz. Az export-súlyos növekedés forrása a jelenlegi legnagyobb potenciált mutató piac, Ázsia. Ezenfelül azonban a Bundesbank jelentése szerint az ingatlanpiac hevülése is jelentős.
Ezen tényezők együttese miatt a jegybankárok úgy értékelik, a konjunktúra törékeny, de akárhogy is nézzük, a jelenlegi kamatszint túlzóan alacsony a gazdaság dinamikájához képest. Még akkor is, ha a felívelésből több ország látványosan kimarad.
A helyzet az, hogy a PIIGS országok problémáit nem is monetáris politikai eszközökkel lehet kezelni. Az viszont a héten többször is megmutatkozott, hogy az európai vezetők nem akarják igazából kezelni ezeket, maximum csak további időt szeretnének maguknak vásárolni (szó szerint). A gond csak az, ahogy a héten az olasz jegybankár Bini Smaghi rámutatott, hogy rosszul mérték fel ennek költségeit: egy éve még azt hitték, a görögöknek nyújtott összeg elegendő időt ad. Ha úgy vesszük, ez alatt a cirka egy év alatt az európai gazdaság sokat erősödött, ahogy a fenti adatok is mutatják, de a periféria csődjét továbbra sem bírná el. Máskülönben valószínűleg nem arról tárgyalnának most, mennyi további segítséget adjanak a dél-európai országnak.
Nálunk a Széll Kálmán Terv kockázatos
"A kiújuló európai adósság-félelmek nyomán felerősödő kockázatkerülés ezen a héten már a régiós fizetőeszközöket sem hagyta érintetlenül, a forint három heti mélypontra gyengült az euróval szemben" - olvasható az elemzésben. Péntek délutánra az euró jegyzése 268,56-nál állt, az euróval szemben 190,18-ig gyengült a hazai fizetőeszköz, míg a svájci frank 213,05 forintba került.
A devizakötvény-kibocsátásokat követően a magasan tartózkodó hazai alapkamaton kívül egyelőre nem körvonalazódik előttünk olyan tényező, amitől a forint jelentősebben erősödni tudna - emelik ki a Raiffeisen elemzői. Nem használt a forint erejének az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése sem, amely szerint jövőre sem teljesítjük a 3 százalékos hiánycélt a Széll Kálmán Terv és a konvergencia-program megvalósítási kockázatai miatt. A bizottság prognózisa szerint 3,3 százalékos deficit lesz 2012-ben, tehát jövőre is túlzott deficit eljárás alatt marad az ország.
Időközben megérkeztek a hazai gazdaság legfontosabb makrogazdasági statisztikái is. Az első negyedévben 2,4 százalékkal bővült a hazai gazdaság az előző év azonos időszakához képest, a tavalyi év utolsó negyedévéhez képest pedig 0,7 százalékos volt a növekedés. A KSH előzetes becslése nem tartalmaz részletes adatokat, de abból kiindulva, hogy az adat nem okozott pozitív meglepetést, arra lehet következtetni, hogy a gazdasági növekedés továbbra is egy lábon áll, még pedig az ipari export teljesítményén.
"Az áprilisi inflációs statisztika a várakozásunknak megfelelően 4,7 százalékos drágulási ütemről számolt be, az adat közzétételét követően pedig rögtön újjáéledtek a kamatemeléssel kapcsolatos spekulációk. Véleményünk szerint ennek egyelőre nincsen sok alapja, mivel az inflációs csúcsot ezzel várakozásunk szerint már magunk mögött hagyhattuk" - olvasható az elemzésben.
Májusra ugyanis ismét 4 százalék közelébe süllyedhet az infláció a tavalyi év magasabb bázisából adódóan (2010 áprilisa jelentős hatósági gázáremelést hozott). A Monetáris Tanács tagjai hétfői ülésükön kiváró álláspontra helyezkednek majd, jó eséllyel ismételten egyhangú döntést hozva a kamatszint tartásáról - emelik ki a Raiffeisen szakemberei.
mfor.hu
