A vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatban a jelszavak eddig is ismertek voltak a kormány részéről: egyszerűbb, átláthatóbb, olcsóbb rendszert szeretnének. Az Új Széchenyi Terv vitairata ennél kicsit messzebbre megy, néhány konkrét elképzelést is megfogalmaz.
Százmilliárdok maradnának a cégeknél
A hazai üzleti élet szereplőinek szükségük van arra, hogy középtávon kiszámítható legyen az állam működése. Világos gazdaságpolitikai célok és eszközök, stabil adó- és járulékrendszer, szabályozók és támogatási rendszeresek szükségesek - szögezi le az Új Széchenyi Terv vitairatának vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos fejezete.
Nemzetközi felmérésekre hivatkozva a kormány azt állítja, hogy a magyar vállalkozások adminisztratív terhei kétszer akkorák, mint egy egyszerűen működő országban, és ez arányaiban kétszer több időt jelent az ügyintézésnél. Ez pedig láthatatlan, de valódi versenyhátrányt jelent a magyar cégek számára. Éppen ezért cél a felezés a költségek és az adminisztrációval töltött idő tekintetében is. A várakozások szerint ezzel a lépéssel 300-500 milliárd forinttal csökkenhetnének a vállalkozások terhei. " A bevallásokat le kell egyszerűsíteni, elektronikussá kell tenni, melléjük elektronikus ügyfélszolgálatot kell felállítani" - olvasható a vitairatban.
Emellett a kormány szerint szükség van a közbeszerzési fordulatra, de ez nem újdonság: már a Fidesz választási programjában is szerepelt az ötlet. A vitairat szerint az a probléma, hogy míg az Európai Unióban a közbeszerzéseken 70 százalék a hazai cégek nyerési aránya, ez itthon csak 40 százalékot tesz ki. Ezt az arányt lenne szükséges a nyugat-európai színvonalra feltornászni. A tervek szerint támogatnák a jövőben a zöld közbeszerzést is, az elbírálásnál fontos szempont lenne a környezetvédelem.
A Széchenyi Terv vitairatában az is szerepel, hogy a jövőben vissza kell állítani az állami tőkeprogramokat, a Széchenyi kártya továbbfejlesztésével a támogatott beruházási hiteleket is növelni kell, illetve vissza kell hozni az állami hitelgarancia lehetőségét. Az állami hitelekkel elsősorban az induló, a bankok részéről nem finanszírozott vállalatokat kell támogatni.
Új ötlet: differenciált tb-járulék
A kormány szerint az élőmunka terheinek csökkentése érdekében az adó- és járulékrendszer átfogó reformjára van szükség. "Rendszerjelleggel biztosítani kellene, hogy a tb-járulék kulcsa legalább 10 százalékkal alacsonyabb legyen a pályakezdők, az 50-55 év felettiek, valamint a legfeljebb 6 éves gyermeket nevelő anyák esetében. Hosszabb távon megfontolásra érdemes a társadalombiztosítási járulékoknak az életciklushoz és demográfiai helyzethez való igazítása" - olvasható a dokumentumban.
A vállalkozások régóta magas kamatterhekkel szembesülnek, ezért fontos, hogy a kormány és a jegybank minél előbb a nyugat-európai szintre vigye le a magyar kamatot - emelik ki a Széchenyi Terv céljai között.
A kormány a jövőben fellépne a körbetartozások ellen is, az egyik legfontosabb például az lenne szerintük, hogy a vétlen kisvállalkozásokat ne lehessen áfateherrel sújtani olyan munkavégzés után, melyet nem fizettek ki nekik. Fontos lenne továbbá, hogy az állam minden esetben azonnal fizessen a munkavégzésekért, az EU-pályázatoknál pedig az előleget a jelenlegi 25-ről 50 százalékra emeljék. "El kell érni, hogy a mai 90 napos fizetési határidők 30 napra csökkenjenek" - szögezi le a vitairat.
Kárpát-medencei piacban kell gondolkodni
Az Orbán-kormány célja, hogy megteremtse a következő években a kárpát-medencei gazdasági régiót, mely Magyarország mellett Szlovákiát, Szlovéniát, Romániát, Horvátországot, Szerbiát és Ukrajnát foglalja magában. A régión belül fontos, hogy hazánk legyen a gazdasági térség központja.
Ennek érdekében a Széchenyi terven belül beruházás- és befektetésösztönző programot indítanának, támogatnák regionális klaszterek létrehozását, a határon túli kkv-kat, illetve országspecifikus programokat hirdetnének.
"A magyar vállaltok erőforrásaikat és piacaikat ne a 10 milliós magyar, hanem a 25 milliós kárpát-medencei régióhoz kell méretezni" - hangsúlyozza a vitairat. További cél, hogy a következő években megháromszorozzák a magyar vállalatok által a régióban befektetett működő tőke összegét, mely így elérje a 15 milliárd eurót.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
