Újabb adóreform-javaslattal indul az augusztusi uborkaszezon. A részleteiben várhatóan a hónap első felében nyilvánosságra kerülő szakértői anyag mögött széles gazdasági, befektetői kör áll. Az anyagot készítő nagy nemzetközi tanácsadó cégek több gazdasági érdekképviselettel (például a gyáriparosok szövetségével) egyeztetnek az elsősorban a versenyképességi problémák elméleti orvoslására vállalkozó koncepcióról, amelynek vélhetően még nem véglegesített kivonata jutott el a laphoz.
A szakértői anyag olyan adópolitikai és költségvetési változtatásokat javasol, amelyektől akár egy-két éven belül gyorsabb gazdasági növekedést, az aktivitási ráta és a foglalkoztatás növekedését, a feketegazdaság visszaszorulását várjuk - mondta Oszkó Péter, a munkában részt vevő egyik tanácsadó cég, a Deloitte elnöke.
A szakértők szerint az összadóterhelést néhány év alatt 1000-1100 milliárd forinttal, ezen belül jövőre 350-600 milliárd forinttal kellene csökkenteni. S ezzel párhuzamosan a költségvetés kiadási oldalát is legalább hasonló mértékben kellene lefaragni. Mint írják, így még mindig a régiós átlag feletti, de már elviselhető szintű lenne az ország adóterhelése és az újraelosztási arány. Azt ugyanakkor már a Pénzügyminisztériumra bíznák az adószakértők, hogy kitalálják, mely kiadási tételekből és hogyan lehet ennyit faragni. Ezzel együtt úgy vélik, a bürokráciára és a szociális támogatásokra lehetne kevesebbet költeni, pontosabban létrehozni egy valóban rászorultsági elven működő szociális hálót.
A konkrét adójavaslatok jó része a foglalkoztatás bővítését és kifehérítését, vagyis a mainál olcsóbb, átláthatóbb és sok szempontból igazságosabb bérteher-szabályozást céloz. A munkáltatóknak ez összesen tíz százalékpontos járulékcsökkentést, viszont magasabb, havi nyolcezer forintot tételes egészségbiztosítási hozzájárulást jelentene. Az igazán magas keresetűeknek 15 milliós éves jövedelemnél belépne az egységes járulékplafon, ugyanakkor a nyugdíjjogosultság megállapításakor maradna a mostani, hétmillió forint körüli összeghatár.
A személyi jövedelemadót a többség számára egykulcsossá alakítanák: 15 millió forintos éves jövedelemhatárig 20, utána 30 százalékos adókulccsal. A minimálbér-közeli bérek adómentességét, illetve az ezt biztosító adójóváírást megszüntetnék. A nulla kulcsos adósáv ugyanis arra ösztönöz, hogy aki megteheti, az ne jelentse be teljes jövedelmét, csak annak egy "alig adózó" részét. A szakértők így ettől önmagában is jelentős jövedelemfehéredést várnának. Azoknak pedig, akik valóban olyan keveset keresnek, szociális támogatásként adnák oda azt a pénzt, amit ők ma megtarthatnak a kedvezmény révén.
