Pradeep Mitra, a Világbank európai felzárkózó piaci főközgazdásza a londoni gazdasági napilap idézete szerint azt mondta, hogy a hitelválság "ezeket az országokat is sújtani fogja ... ebből nincs kiút". Mitra hozzátette: az országcsoport "alapvetően elég erős ahhoz, hogy ellenálljon, de egyesek sebezhetőbbek, mint mások".
Ezzel egyetért a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is, amely szerint az egykori szovjet térség és a Balkán gazdaságainak finanszírozási költségei sokkal nagyobb mértékben ugrottak meg tavaly nyár óta, mint a fejlett közép-európai gazdaságokéi. Az elemzéshez fűzött grafikon szerint például Ukrajna és Szerbia esetében tavaly június óta egyaránt 1,51 százalékponttal 3,00 százalékpont közelébe emelkedett az irányadó európai ráták felett a nem teljesítővé válási kockázatra kötött határidős hitelpiaci származékos csereügyletek (CDS) hozamfelára. Kazahsztán esetében 2,18 százalékpontos e derivatív pénzpiaci termékek kockázati felárának növekedése ugyanezen idő alatt, de az EU-tag Lettország és Románia esetében is 1,28 százalékponttal, illetve 1,11 százalékponttal nőtt e kockázatmérő piaci prémium.
Magyaroszág: elillant a korábbi előny
Magyarország CDS-prémiuma ugyan a legnagyobb mértékben emelkedett tavaly nyár eleje óta a négy közép-európai EU-gazdaság közül, de az emelkedés így sem haladja meg a 0,68 százalékpontot. Lengyelország esetében 0,44, Szlovákiában 0,28, Csehországban 0,26 százalékponttal emelkedett a CDS-ügyletek hozamfelára, amely egyikük esetében sem éri el az 1 százalékpontot. A Financial Times szerint Magyarország a figyelmeztetés arra, hogy olyan ország is gazdasági nehézségekbe kerülhet, amely korábban a reformok éllovasa volt.
A globális hitelpiaci válság várható felzárkózó piaci hatásairól ugyanakkor megoszlanak a vélemények a londoni elemzői közösségben; a vita főleg arról folyik, hogy a felzárkózók milyen mértékben "váltak le" az amerikai gazdaságról.
Nincs szétkapcsolódás
A BNP Paribas befektetési csoport éppen e héten, Londonban kiadott elemzésben például erősen megkérdőjelezi a "szétkapcsolódás" (decoupling) elméletét, vagyis azt a széles körű londoni piaci konszenzust, hogy a felzárkózó térség egésze ezúttal elszigetelheti magát az amerikai gazdaság bajaitól. A cég elismeri, hogy az erősebb hazai alapmutatók révén sok felzárkózó gazdaság most jobban kivédheti az amerikai sokkot, mint korábban, azt azonban szerinte még nem lehet látni, hogy az átszűrődés mértékének tényleges csökkenéséről, vagy csak a folyamat lassulásáról van-e szó. A BNP Paribas a maga részéről az "ami késik, nem múlik" álláspont felé hajlik, és úgy véli, hogy a piacok "túl készségesen kapták be a szétkapcsolódás csaliját", állt az elemzésben.
A Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató csoport Londonban közzétett heti felzárkózó piaci elemzéseinek legújabb összeállítása szerint ugyanakkor feltűnő volt, hogy a felzárkózó térség részvénypiaci indexei viszonylag jól teljesítettek - a nagyokhoz képest - a legrosszabb napokon is; százalékban mért veszteségeik gyakran kisebbek voltak a fejlett piacokéinál.
Csökkenő kockázatvállalási hajlandóság
Ez szokatlan olyan időszakban, amikor "radikálisan csökken" a kockázatvállalási hajlam, és a jelenség azt mutatja, hogy jóllehet a felzárkózó térség nem tudja magát teljesen elszigetelni a globális fejleményektől, a befektetők mégis változatlanul úgy tartják, hogy a gyorsan növekvő, jórészt Európa-központú "új piaci" gazdaságok valamelyest védve vannak egy esetleges amerikai recesszió közvetlen hatásaitól, állt a Goldman Sachs londoni elemzésében.
A ház szerint eddig a felzárkózó térség valutái is viszonylag jól tartják magukat; az árfolyammozgások csekélyek a 2006. május-júniusi, illetve a tavaly augusztusi megingásokhoz képest. Magyarországon, Törökországban és Dél-Afrikában is a 2007. augusztusi mélypontnak kevesebb mint a felével gyengültek a helyi valuták, állt a GS kimutatásában.
MTI/Mendzsment Fórum
