A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a "Magyar cégek a hitelválság sodrásában" elnevezésű konferencián kifejtette: a magyar bankrendszernek közvetlen veszteséget ugyan nem okozott az amerikai hitelválság, de a finanszírozási költségek emelkedésén és a gazdasági növekedés globális lassulásán keresztül stabilitási kockázatokat jelenthet. Véleménye szerint az európai gazdaság, így a magyar gazdaság is meglehetős ellenálló képességgel bír az amerikai jelzálogpiacról indult válsággal szemben.
Az infláció 2009 végére a 3 százalékos szint közelébe mérséklődhet, a dezinflációt a megfelelő béralkalmazkodás és a visszafogott belföldi kereslet erősítheti - mondta Karvalits Ferenc. Hozzátette: az MNB szigorú monetáris politikával biztosítja a megfelelő kondíciókat a cél eléréséhez, és erősít az inflációs cél horgonyszerepét. Hangsúlyozta, hogy a fiskális kiigazítás költségsokkjait több is követte, az energia-, majd az agrárárak megugrását említette. Ennek következtében - mondta - az infláció eltért a 3 százalékos céltól, ezért szigorú, az inflációs várakozásokat lehűtő monetáris politikára van szükség. Megerősítette: kis nyitott gazdaságban, az autonóm monetáris politika alakítói számára nagy kihívást jelent, hogy a monetáris kondíciókat döntően befolyásolhatják a külső kamatkondíciók is, nem csak a belső pénzpiaci folyamatok.
A növekedést illetően úgy vélte, hogy a fiskális kiigazítást követően a gazdaság csak lassan tud visszakapaszkodni a korábbi növekedési pályára elsősorban az alacsony aktivitás és beruházás miatt. A jegybank 2008-ban a GDP 2 százaléka, 2009-ben a 3 százaléka körüli növekedésére számít. Hozzátette, hogy a reálgazdasági teljesítmény nem drámaian rossz, az export több mint 14 százalékkal nőtt. Az elmaradás az európai növekedési ütemtől nem lesz jelentős, az MNB számításai szerint az export 10 százalék körüli bővülésével hozzájárulhat a növekedéshez, de ehhez a beruházásoknak is emelkedniük kell. Az idei kilátások is kedvezőtlenek: a jegybank a vállalati hitelezés visszaesésére és arra számít, hogy romlik a banki portfoliók minősége.
Török László, a CIB Bank vezérigazgatója szerint nem a gazdaság, hanem a gazdaságpolitika sodródik. A reálgazdaságban még van annyi erő, hogy ezt a "makrotévelygést" elviselje - mondta. A hitelválságot illetően úgy vélekedett, a hitelek drágulására számítani kell, de a csapok elzárására nem. Hozzátette: a bankrendszer változatlanul képes támogatni a gazdasági növekedést.
Gáspár Pál, a gazdaságkutató ICEG Európai Központ igazgatója a kedvezőtlen hatások között említette a likviditás szűkülését, a növekvő kamatfelárat, és az erőteljesebb szelekciót az adósok között. Hozzáfűzte, hogy nehezebb lehet a nem adóssággeneráló módon történő folyó fizetési mérleg finanszírozás.
