3p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

1,97 milliárd eurós növekedést követően hathavi csúcsra, 34,7 milliárd euróra nőttek a jegybank nemzetközi tartalékai.

A növekedés jelentős részéért egyértelműen a novemberi dollárkötvény kibocsátás (lásd: Ha a forint olcsóbb, akkor miért dollárban adósodunk el?) a "felelős", hiszen a 2 milliárd dolláros értékesítés közel 1,5 milliárd euróval emelhette meg a kormány jegybanknál vezetett számlájának devizaállományát. Ez pedig a jegybanki mérleg másik oldalán, vagyis az eszközöknél a nemzetközi tartalékokat növelte.



A 1,5 milliárd euró feletti része a növekedésnek valószínűleg két tényezőre vezethető vissza. (Azért a feltételes mód a megfogalmazásban, mert a részletes jegybanki mérleget majd csak hó közepén közli az MNB, most csak a nemzetközi tartalékok szintjét, illetve főbb összetevőit közölte.) Egyrészt az év végével befolyó EU-transzfereket a jegybankban váltják forintra növelve a jegybanki tartalékokat, másrészt a pozitív folyó fizetési mérleg, amelyet a külkereskedelmi mérleg hatalmas szeptemberi plusza tovább fűthetett, önmagában a tartalékok emelkedése irányába mutat.

Drága tartalékok

A tartalékok növekedése ugyan növeli hazánk külső stabilitását, de emeli a jegybanki veszteség nagyságát is. Ugyanis a nemzetközi tartalékokon, mivel azokat elsősorban alacsony kamatozású, de kiváló minőségű értékpapírokba fektetnek az MNB szakemberei, a jegybank alig ér el kamatbevételt, miközben a tartalékok jelentős részét biztosító kéthetes banki forintkötvény-állományra a még mindig 3 százalék feletti alapkamatot fizeti a jegybank. Ez pedig, bár a korábbi szinteknél lényegesen alacsonyabb mértékben, de kamatveszteséget okot.

Nem véletlenül hirdette meg a Növekedési Hitelprogram (NHP) keretén belül az MNB a harmadik pillért, amelynek a banki kötvényállomány leépítése lenne a célja, párhuzamosan mérsékelve a nemzetközi tartalékok szintjét is. A pillér keretén belül hetente kiírt kamat-, illetve devizaswap-tendereken ugyanis a tartalékok terhére a kereskedelmi bankok számára devizát (illetve alacsony kamatot) biztosított volna a jegybank, ha azt a kereskedelmi bankok éven belül lejáró devizaforrásuk azonnali visszafizetésére használják fel. Ezzel a kereskedelmi bankok eddig nagyon korlátozottan éltek, sőt a heti tenderekre október eleje óta még ajánlat sem érkezett. A program ezen pillérének eredeti célja 4,4 milliárd euró lett volna, de mindössze 1 milliárd összegben születtek rá üzletek, amely állománynak a fele időközben már le is járt.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!