3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

1,97 milliárd eurós növekedést követően hathavi csúcsra, 34,7 milliárd euróra nőttek a jegybank nemzetközi tartalékai.

A növekedés jelentős részéért egyértelműen a novemberi dollárkötvény kibocsátás (lásd: Ha a forint olcsóbb, akkor miért dollárban adósodunk el?) a "felelős", hiszen a 2 milliárd dolláros értékesítés közel 1,5 milliárd euróval emelhette meg a kormány jegybanknál vezetett számlájának devizaállományát. Ez pedig a jegybanki mérleg másik oldalán, vagyis az eszközöknél a nemzetközi tartalékokat növelte.



A 1,5 milliárd euró feletti része a növekedésnek valószínűleg két tényezőre vezethető vissza. (Azért a feltételes mód a megfogalmazásban, mert a részletes jegybanki mérleget majd csak hó közepén közli az MNB, most csak a nemzetközi tartalékok szintjét, illetve főbb összetevőit közölte.) Egyrészt az év végével befolyó EU-transzfereket a jegybankban váltják forintra növelve a jegybanki tartalékokat, másrészt a pozitív folyó fizetési mérleg, amelyet a külkereskedelmi mérleg hatalmas szeptemberi plusza tovább fűthetett, önmagában a tartalékok emelkedése irányába mutat.

Drága tartalékok

A tartalékok növekedése ugyan növeli hazánk külső stabilitását, de emeli a jegybanki veszteség nagyságát is. Ugyanis a nemzetközi tartalékokon, mivel azokat elsősorban alacsony kamatozású, de kiváló minőségű értékpapírokba fektetnek az MNB szakemberei, a jegybank alig ér el kamatbevételt, miközben a tartalékok jelentős részét biztosító kéthetes banki forintkötvény-állományra a még mindig 3 százalék feletti alapkamatot fizeti a jegybank. Ez pedig, bár a korábbi szinteknél lényegesen alacsonyabb mértékben, de kamatveszteséget okot.

Nem véletlenül hirdette meg a Növekedési Hitelprogram (NHP) keretén belül az MNB a harmadik pillért, amelynek a banki kötvényállomány leépítése lenne a célja, párhuzamosan mérsékelve a nemzetközi tartalékok szintjét is. A pillér keretén belül hetente kiírt kamat-, illetve devizaswap-tendereken ugyanis a tartalékok terhére a kereskedelmi bankok számára devizát (illetve alacsony kamatot) biztosított volna a jegybank, ha azt a kereskedelmi bankok éven belül lejáró devizaforrásuk azonnali visszafizetésére használják fel. Ezzel a kereskedelmi bankok eddig nagyon korlátozottan éltek, sőt a heti tenderekre október eleje óta még ajánlat sem érkezett. A program ezen pillérének eredeti célja 4,4 milliárd euró lett volna, de mindössze 1 milliárd összegben születtek rá üzletek, amely állománynak a fele időközben már le is járt.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!