Az EU egészére vonatkozó GDP-növekedési becslés most 1,8 százalék, a korábbi 1,7 százalék helyett.
Az éves inflációt a bizottság most 2,2 százalékra várja, ez magasabb mint a korábbi 1,8 százalékos becslés, és meghaladja a 2,0 százalékos inflációs küszöbértéket is.
Mint Olli Rehn elmondta: míg az exportnak az idén is támogató szerepe van a gazdaság élénkülésében, a belső kereslet erősödése kiegyensúlyozottabb és fenntarthatóbb növekedést tesz lehetővé. Hozzátette: még viszonylag jelentős olajáremelés esetén is csak csekély növekedési hatástól kell tartani.
Tavaly az első félévben viszonylag gyorsan javulta növekedés, de a második félévben kissé lassúbbá vált - áll az előrejelzésben. Utóbbinak az oka egyebek között, hogy számos válságellenes gazdaságösztönző intézkedést már visszavontak a tagországokban.
Rehn szerint ugyanakkor idén ismét gyorsuló növekedés várható. Ennek érdekében folytatni kell a pénzügyi konszolidációt és a szerkezeti reformokat, ahogyan az a bizottság januárban kiadott új irányadó dokumentuma, az éves növekedési jelentés is javasolja.
A mostani felmérés Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország és Nagy-Britannia kilátásaival foglalkozott, ezek az uniós össztermék 80 százalékát adják. Köztük mindazonáltal meglehetősen jelentős az eltérés: Lengyelországban 4,1, Németországban 2,4 Franciaországban 1,7 százalék várható, míg Spanyolországban jóval szerényebb, csak 0,8 százalékos emelkedésre számítanak.
Rehn megjegyezte azt is, hogy továbbra is sok a kockázati tényező a növekedés élénkítése előtt. A pozitív oldalon a nagy nemzetközi gazdaságok növekedése és egyes uniós húzóállamok vártnál jobb teljesítménye javítja a kilátásokat, de a pénzügyi piacokon nem zárhatók ki további nehézségek, emellett tekintetbe kell venni a Közel-Keleten és Észak-Afrikában keletkezett helyzet nehézséget is.
Egy Magyarországra vonatkozó kérdésre Olli Rehn elmondta, hogy a bizottság "friss és releváns" információt kapott az elmúlt napokban, ezeket még elemzik. Hozzátette: rövid időn belül hivatalos választ várnak a kormánytól annak kifejtésével, milyen konkrét intézkedések útján igyekszik a vezetés intenzívebbé tenni a pénzügyi konszolidációt idén és jövőre, és folytatni a szerkezeti reformokat.
MTI