Múlt heti cikkünkben megvizsgáltuk, hogyan alakult a magyar gazdaság teljesítménye a válság előtti időszakhoz, konkrétan 2007 harmadik negyedévéhez viszonyítva. Azért is választottuk ezt az időszakot, mert bár csak egy évvel később "robbant be" teljes erőből a pénzügyi káosz, a subprime-válság 2007 nyarán kezdett el áldozatokat szedni. Több felvetés hatására úgy gondoltuk, érdemes hasonló metódus alapján megvizsgálni az államadósság alakulását is, majd összevetni a gazdasági teljesítménnyel.
Ahogy korábbi cikkünkben, úgy most is hazánk mellett Csehországra, Szlovákiára, Lengyelországra, Romániára, Szlovéniára és Németországra fókuszáltunk.
Csak emlékeztetőül még az elején: a GDP növekedés 2007 harmadik negyedéves bázison Lengyelországban, Szlovákiában és Németországban volt a legnagyobb, sorrendben 19,2 százalék, 14 százalék, illetve a németeknél 4,4 százalék.
Kalkulációnk alapján az államadósságát a legnagyobb mértékben Románia növelte a 2007-es bázison, melynek gazdasági teljesítményéhez egy szerény 2,1 százalékos GDP-emelkedés kapcsolódik. A vizsgált országuk közül szintén kilóg Szlovénia, melynek gazdasága 2007 óta 4,8 százalékkal esett vissza - ennél csak kevéssel jobb a magyar eredmény -, ezzel szemben az államadóssága is 94,4 százalékkal nőtt kicsivel több mint öt év alatt.
Ennek fényében nem meglepő az a többször felröppent piaci pletyka, miszerint Szlovéniának az IMF segítségére lenne szükségük.
Ha pedig már szóba került a magyar teljesítmény. Igaz, hogy gazdaságunk 4,4 százalékkal esett vissza a vizsgált bázison, ám államadósság tekintetében kiemelkedő teljesítményt nyújtottunk az eltelt bő öt év alatt.
A vizsgált országok közül ugyanis hozzánk kapcsolódik a legjobb eredmény: mindössze 17,3 százalékkal haladja meg az államadósság mostani szintje a 2007 harmadik negyedévit. Ahogy az a grafikonunkon is látható, 2011 harmadik negyedéve óta már egy kiegyensúlyozott csökkenő trendet követ az adósság változása. Ha egyébként még 2011 harmadik, vagy 2011 első negyedévében készítettük volna el ezt a grafikont, akkor 25 százalék közeli változással szembesülhettünk volna. Az államadósság görbéjében 2011 második negyedévénél látható csökkenés a volt magánnyugdíjpénztári portfólióban található állampapírok bevonásának 1400 milliárd forintos hatása.
Mindennek viszont, ahogy azt az ábránk is jól szemlélteti, a gazdasági visszaesés az ára. Lényegében azóta, hogy az adósság csökkenő trendet vett fel, a gazdasági teljesítmény is negyedévről negyedévre nagyobb mínuszokat mutat 2007-es bázison. Összességében így azt mondhatjuk, hogy hazánk két fontos mutatóban nagyon szélsőséges eredményt produkált az elmúlt 5 évben, ami felveti a kérdést, hogy vajon megfelelő módon és ütemben történt-e az államadósság csökkentése. A Költségvetési Tanács elnöke, Kovács Árpád szerint például alapvetően növekedéssel kellene kinőni az adósságunkat.
Székely Sarolta
mfor.hu
