A GfK által az MTI-hez szerdán eljuttatott felmérés szerint ma Magyarországon több mint hárommillió ember él a létminimumon; ennek elsősorban a magas munkanélküliség és az alacsony iskolai végzettség az oka. A tanulmány készítői emlékeztetnek: minél fejlettebb egy gazdaság, annál kisebb az élelmiszerekre és a napi megélhetésre költött összeg aránya. Magyarországon 2004 és 2007 között javuló tendenciát lehetett megfigyelni ezen a területen, ezt a 2008 őszén kirobbant gazdasági válság törte meg: az alapvető termékek aránya nem csökkent tovább országosan, de a szegényebb fogyasztók kosarában kevesebb élelmiszer maradt.
Megjegyzik továbbá, hogy a szegények körében nem meglepő módon az olcsóbb termékek népszerűbbek, de az már nem jellemző, hogy az akciókat is jobban keresnék. Mindez összefügg a korlátozott boltválasztási lehetőséggel, hiszen minél kisebb településen él valaki, annál kevesebb bevásárlási helyszín közül tud választani, vagyis a mostanában megfigyelhető "árvadász" viselkedésforma sokkal inkább a városokban élőkre jellemző - vonják le a tanulságot a GfK felmérésében.
Kiemelik: a szegényebb fogyasztói csoportok körében dominál leginkább az otthoni étkezés, vagyis ez a réteg nagyobb mennyiségben fogyaszt olyan élelmiszereket - például szódavizet, szörpöt, tejfölt vagy pudingport -, amelyek a család napi ellátását biztosítják. A kényelmi termékek közül az otthon használatos hajfesték magas aránya a szembetűnő - fűzik hozzá.
A GfK kutatása megerősíti, hogy a szegény családok körében magas a gyermekesek aránya, a gyermekek ellátásával összefüggő költségeken azonban szerintük a többség nem tud és nem is akar spórolni. A felmérés készítői érdekesnek nevezik, hogy a szegény, gyermekes családok napi fogyasztása bizonyos kategóriákban egyáltalán nem, míg más termékfajtákban gyökeresen különbözik a középosztálybeliektől.
A GfK adatai szerint tejet vagy mosószert csaknem azonos mennyiségben vásárolnak az eltérő körülmények között élő gyermekes családok, míg az úgynevezett egyedi termékkategóriákban már jelentős különbségek mutatkoznak. A középosztálybeli gyermekes háztartásokban például csaknem másfélszer annyi sajt és kétszer annyi joghurt fogy, mint a szegények körében, míg a kevésbé tehetős gyermekesek több étolajat, zacskós levest, illetve tésztát vásárolnak.
MTI/Menedzsment Fórum
