A bíróság egyben elutasította a felperes pénzintézet kérelmét arra, hogy a törvényszék kezdeményezzen az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást, valamint forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) a 2014. évi 38-as törvény alkotmányellenessége miatt.
A Raiffeisen Bank keresetlevelében kérte a bíróságot, hogy állapítsa meg: forintalapú fogyasztói kölcsönszerződéseiben, illetve deviza fogyasztói kölcsönszerződéseiben alkalmazott szerződéses kikötések tisztességesek és ezért érvényesek.
Az alperes magyar állam képviselője a kereset elutasítását kérte a bíróságtól, mivel álláspontja szerint a szerződéses feltételek egyik időállapotukban sem feleltek meg a törvényi elveknek.
A felperes, a bank jogi képviselője a tárgyalás során kiemelte: a tisztességtelenségi irányelv szerinti notifikációs kötelezettség megsértése különös jelentőséggel bír. A Kúria devizaperek során hozott ítéletei kimondják, hogy a 2014. évi 38-as törvény ezt az irányelvet implementálja, azaz Magyarországnak notifikációs kötelezettsége keletkezett, amit nem teljesített. Az irányelv megsértésének következménye álláspontjuk szerint a törvény alkalmazásának tilalma, mivel az irányelv meghatározott bizonyos tagállami tájékoztatási és konzultációs eljárásokat, amiket notifikáció hiányában nem tudott a Bizottság lefolytatni.
A bank jogi képviselője egyebek mellett kifejtette: az Alkotmánybírósághoz való fordulás azért indokolt, mert a testület tavaly devizaalapú kölcsönszerződések kapcsán hozott ítéletében alkotmányos kételyekre utalt az eljárás egészének tisztességességével összefüggésben. Hozzátette: az Ab egy korábbi határozatában nem csak lehetőségként, hanem követelményként rögzítette az Ab-hoz fordulást abban az esetben, ha egy alkalmazandó törvény alkotmányosságával kapcsolatban kétely merül fel a bíróságban.
A felperes utalt a pénzintézetek magatartási kódexére, amelyet az állami szervek közreműködésével dolgoztak ki. Ha az ez alapján megfogalmazott szerződései feltételek nem tisztességesek, akkor a felperes szerint azt kellene megállapítani, hogy egyebek mellett a Gazdasági Versenyhivatal és a Bankszövetség közreműködésével kidolgozott feltételek nem felelnek meg a jogszabályi követelményeknek.
A bank jogi képviselője kiemelte: az átláthatóság elvével kapcsolatban korábbi ítéletek indoklásában különböző vélemények születtek, így nehéz értelmezni a fogalmat.
A magyar állam jogi képviselője szokatlannak nevezte, hogy egy konkrét témában folyó eljárásban széleskörűen elemezte a felperes a vonatkozó törvényt.
Elmondta: a kölcsönszerződések nem privilegizált szerződések, nem indokolt a felperes által alkalmazott rendkívül széles oklista. A felperesnek joga van a szerződés egyoldalú módosításához, de az oklista széleskörű és szubjektív elemeket is bevesz a szerződésmódosításra okot adó körülmények közé – tette hozzá a magyar állam jogi képviselője.
A hitelintézetek – a parlament által tavaly elfogadott elszámolási törvény értelmében – január 5. és 12. között indíthattak pert, hogy bizonyítsák a forintalapú fogyasztói kölcsönszerződések egyoldalú módosításának tisztességességét. A törvény szerint a forintalapú és a ténylegesen devizában törlesztett kölcsönszerződések esetében a pénzintézeteknek augusztus 1. és szeptember 30. között, vagy legkésőbb a polgári peres eljárás befejezésétől számított 60. napig kell elküldeniük az elszámolást ügyfeleiknek.
MTI
