Várhatóan "simán kivitelezhető" lesz egy új megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), azonban nem sürgeti az idő a kormányt, a nemzetközi delegáció eheti látogatásakor még minden bizonnyal csak az előkészítés kezdődik meg - véli Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője. A szakember szerint nem volt indokolt a devizaalapú jelzáloghitelezés teljes befagyasztása, hiszen az utóbbi hónapokban már amúgy is jelentősen visszaesett a devizahitelek aránya.
Kipipálhatjuk az újabb IMF-megállapodást
A héten szokásos negyedéves felülvizsgálatra érkezik hazánkba az IMF tárgyalódelegációja, mely most először egyeztethet Budapesten az új kormánnyal hivatalosan. Az utóbbi napokban vezető Fidesz-politikusok mellett a nemzetgazdasági miniszter is arról beszélt, hogy a kormány újabb megállapodást szeretne kötni, azonban a pénzt nem hívná le.
"Az nyilvánvaló, hogy a kormány új megállapodásra törekszik, ami szerintem simán kivitelezhető, várhatóan nem lesz ellene kifogása a Valutaalapnak, mivel ők is látják, hogy jelenleg Magyarországnak nincsenek finanszírozási problémái" - mondta az mfor.hu kérdésére Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője. A szakember hozzátette: az idő nem sürgeti a kormányt, hiszen a jelenlegi megállapodás majd csak októberben jár le, várhatóan utána léphet életbe az új, addig viszont az előkészítés akár már a jövő heti találkozón megkezdődhet.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken a Reutersnek nyilatkozott: kifejtette, hogy hazánk 10-20 milliárd forintos elővigyázatossági megállapodást köthet a nemzetközi szervezetekkel. Suppan Gergely szerint könnyen lehet, hogy a jelenlegi keretből még le nem hívott 6 milliárd eurót is hozzácsapják majd az új megállapodáshoz.
Az IMF nem adna pénzt a devizahitelesek megmentésére
Az említett 6 milliárd euró sorsa egyébként kérdéses, hiszen az utóbbi hetekben több kormányzati forrásból is arról lehetett hallani, hogy ennek egy részét fordítanák a devizahitelesek megmentésére, illetve a Nemzeti Eszközkezelő létrehozására. Suppan Gergely szerint azonban ez nem működik, ez egy naiv elképzelés a kormány részéről, mivel a Valutaalap nem erre a célra adta a pénzt.
"A devizahitelesek megsegítéséről a Világbankkal vagy az Európai Beruházási és Újjáépítési Bankkal (EBRD) lehetne kötni egy külön megállapodást, tőlük lehetne pénzt szerezni erre a célra. Azt elképzelhetőnek tartom, hogy az IMF segít majd tető alá hozni egy ilyen megállapodást, hiszen nekik is fontos, hogy a devizahitelekben rejlő kockázatok csökkenjenek" - vázolta fel az elemző.
Matolcsy György a pénteki Reuters-interjúban azt is elmondta, hogy bízik abban, hogy az ország hitelezői jövőre is elnéznek majd egy 3 százalék feletti költségvetési hiányt. A TakarékBank szakembere szerint nem is a hitelezők jelenthetik a fő problémát, hanem az Európai Unió. "Hazánk ellen hat éve folyik túlzott deficit eljárás, korábban azt vállaltuk, hogy 2011-ben 3 százalék alá csökkentjük a hiányt. Az Unióban nincs olyan tagállam, mely eddig háromszor kapott volna hosszabbítást a túlzott deficiteljárás esetében, így erre mi sem számíthatunk" - fejtette ki Suppan.
"Közgazdaságilag elvileg elfogadható lenne egy lassabb hiánycsökkentés, hogy mondjuk jövőre 3,4 százalék legyen a deficit, és csak 2012-ben csökkenjen 3 százalék alá, azonban ez a fentiek miatt az Unió ellenállásába ütközne" - teszi hozzá a szakértő.
Ráadásul az utóbbi időben az EU-ban olyan ötletek is felvetődtek, hogy a tartósan magas hiánnyal rendelkező országok esetében befagyasztanák az EU-transzfereket. "Idáig pedig nem kellene eljutni"- figyelmeztet az elemző.
Devizahitelek befagyasztása: túl kemény eszközhöz nyúlt a kormány
A kormány a napokban nyújtotta be a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, melynek értelmében július elsejétől csak forintalapú hitelek esetében lehetne jelzálogot bejegyezni ingatlanra. A törvény az elfogadás után várhatóan visszamenőleges hatállyal lesz érvényes, a bankok máris igyekeznek alkalmazkodni az új szabályhoz.
Suppan Gergely szerint viszont ez a drasztikus lépés nem volt indokolt, ugyanis az elmúlt hónapokban amúgy is jelentősen visszaesett a devizahitelek aránya. Az elemző szerint a jövedelemhez kellett volna kötni a törvényt, tehát akinek mondjuk euróban van jövedelme, az továbbra is kaphasson devizahitelt. Ugyanakkor azt ő is elismerte, hogy ez csak a lakosság kis hányadát érinti.
Néhány éve Ausztria próbált hasonló szabályozást bevezetni, akkor az Európai Unió "elmeszelte" nyugati szomszédunkat mondván, hogy uniós jogszabályokba ütközik a devizahitelezés korlátozása. A TakarékBank szakértője szerint nekünk nem kell hasonló retorziótól tartanunk, ugyanis az utóbbi két évben az Unió is belátta, mennyire káros a devizahitelezés túlburjánzása.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
