Az ítélet szerint a bíróság által radikálisnak nevezett intézkedés nem áll arányban a közszolgálatban dolgozókra vonatkozó nyugdíjkorhatár egységesítésére és az igazságszolgáltatáson belüli kiegyensúlyozottabb korstruktúra kialakítására irányuló célokkal, amelyekre a magyar kormány képviselője az októberi tárgyalás folyamán hivatkozott.
A bírák nyugdíjazásának ügyében az uniós jog betartása fölött őrködni hivatott Európai Bizottság az év elején indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, mert úgy ítélte meg, hogy az intézkedés az életkoron alapuló eltérő bánásmódot jelent az érintett bírákkal szemben, ami a diszkrimináció uniós tilalmába ütközik.
Az Európai Bizottság közleményben tudatta, hogy szorosan nyomon fogja követni az ítélet végrehajtását.
"A bíróság ítélete a napnál is világosabb, és megerősíti a bizottság jogi értelmezését, amely szerint több száz bíró, ügyész és közjegyző magyarországi korai nyugdíjba kényszerítése uniós jogba ütközött. Magyarországnak most minden szükséges intézkedést meg kell hoznia, hogy a lehető leghamarabb megfeleljen az ítéletnek" - idézi a bizottság közleménye Viviane Reding alapjogokért felelős uniós biztost. A bizottság az adatvédelmi hatóság függetlenségével kapcsolatban egy másik kötelezettségszegési eljárásban is az Európai Bírósághoz fordult - tették hozzá.
Az uniós jogszabályok szerint, ha a bizottság nem tud megállapodni az érintett tagállammal a kötelezettségszegési ügyben, akkor a luxembourgi bírósághoz fordulhat, ha pedig a bíróság is megállapítja a kötelezettségszegést, akkor a tagállam a lehető leghamarabb köteles teljesíteni az ítéletet. Ha ez nem történik meg, az Európai Bizottság ismét a bírósághoz fordulhat, és ezúttal már pénzbüntetés kiszabását is kérheti. A vitatott jogszabályt azonban nyáron a magyar alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.
A luxembourgi bíróság kedden kihirdetett ítéletében megállapította: azok a magyar bírák, akik betöltik 62. életévüket, és emiatt szolgálati jogviszonyuk kötelezően megszűnik, hasonló helyzetben vannak, mint fiatalabb kollégáik, akik szolgálatban maradhatnak. A bíróság erre alapozta ítéletét, amely szerint így a 62 évesnél idősebb bírák kedvezőtlenebb bánásmódban részesülnek, mint a fiatalabbak, vagyis ez közvetlenül az életkoron alapuló megkülönböztetésnek minősül.
A testület emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy szociálpolitikai célok elérése érdekében lehet ilyen megkülönböztetést alkalmazni, valamint azt is elismeri, hogy a magyar fél által felhozott célok ebbe a körbe tartoznak.
A nyugdíjkorhatár egységesítésének céljával kapcsolatban a bíróság leszögezte: az érintett bírák megalapozottan számíthattak arra, hogy 70 éves korukig dolgozhatnak. Mivel a szabályozás hirtelen és jelentősen szállította le a szolgálati jogviszony kötelező megszűnésével járó korhatárt, az érintetteknek nem volt módjuk felkészülni arra, hogy a tervezettnél nyolc évvel korábban szűnik meg szolgálati jogviszonyuk, és nem volt lehetőségük megtenni a helyzet következtében szükségessé váló, elsősorban gazdasági és pénzügyi lépéseket.
A bíróság úgy ítélte meg, hogy nincs összhangban a bírák kötelező nyugdíjkorhatárának azonnali, nyolc évvel történő leszállítása és az általános nyugdíjkorhatár 3 évvel, vagyis 62 évről 65 évre való megemelése, amelyre 2014-től kezdődően nyolc év alatt kerül sor. Ez az ellentmondás az uniós törvényszék szerint arra utal, hogy a korhatár leszállítása által érintettek érdekeit nem ugyanolyan súllyal vették figyelembe, mint a közszolgálatban foglalkoztatott többi munkavállaló érdekeit, akikre vonatkozóan a nyugdíjkorhatárt megemelték. Ezért a bíróság úgy ítélte meg, hogy "a nyugdíjba vonulásra vonatkozó korhatárnak az érintett foglalkozások tekintetében radikálisan nyolc évvel történő leszállítása nem minősül a nyugdíjkorhatárnak a közszolgálatba tartozó foglalkozások tekintetében való egységesítésére vonatkozó cél megvalósításához szükséges intézkedésnek".
A magyar fél a tárgyaláson az intézkedés védelmében arra is hivatkozott, hogy az a kiegyensúlyozottabb korstruktúra megteremtését, a fiatalabbak lehetőséghez juttatását is szolgálja. A bíróság ezzel sem értett egyet, mert, mint megállapították, az intézkedés rövid távon segíti ugyan a fiatal jogászokat azáltal, hogy "2012-ben jelentősen felgyorsul az érintett szakmák személyi állományának megújulása" annak következtében, hogy nyolc korosztályt egyetlen korosztály, a 2012-ben munkába állók nemzedéke vált föl, a cserélődés dinamikája ugyanakkor ugyanilyen radikálisan lassulni fog 2013-at követően, amikor már csak egy korosztályt kell majd felváltani. A megújulás ritmusát a bíróság meglátása szerint ráadásul még tovább lassítja az, hogy a szolgálati jogviszony kötelező megszűnésével járó korhatárt 62 évről fokozatosan 65 évre emelik, ami a luxembourgi bírák szerint "egyenesen nehezíteni fogja a fiatal jogászok igazságszolgáltatásban való elhelyezkedését". Ebből következően a vitatott nemzeti szabályozás nem megfelelő a kiegyensúlyozottabb korstruktúra kialakítására vonatkozó cél eléréséhez - áll a bíróság ítéletében.
A bíróság mindezek alapján végül megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette kötelezettségeit, mivel a nemzeti szabályozás olyan eltérő bánásmódot eredményez, amely nem alkalmas az elérni kívánt célok megvalósítására, illetve ahhoz nem szükséges, és így ellentétes az arányosság elvével.
MTI
