3p

A drágulás elviszi a nyugdíjemelést, egyre biztosabb, hogy novemberben jön a kiegészítés.

Hoppon maradtak a nyugdíjasok

Két hónap átlagában 2,25 százalékkal emelkedett egy év alatt a nyugdíjas kosár szerint számolt infláció, vagyis eddig ráfizetnek a nyugdíjasok, mivel év elején 1,6 százalékkal emelkedett csak a járandóságuk.

Minden forint számít 

A legfrissebb statisztikai jelentés szerint februárban 2,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest az idősek kosara szerint számolt infláció. Januárban 2 százalékot mért a Központi Statisztikai Hivatal. Ennél magasabb ütemet, januárban 2,3, februárban 2,9 százalékot mutatott ki a KSH a nemzetgazdaság egészében, de ez nyilván nem vigasztalja a nyugdíjak reálértékének elvesztése miatt aggodalmaskodó időseket.

Ha megnézzük a hivatal jelentését, kiderül, hogy azonak a termékeknek és szolgáltatásoknak az inflációja ugrott meg jobban februárban, amelyek nagyobb tételt tesznek ki a nyugdíjasok fogyasztásában.

Ilyen elsősorban az élelmiszer, de az egyéb cikkek (ide tartozik a gyógyszer) is átlag felett, 8,7 százalékkal drágultak egy év alatt. Tegyük hozzá, hogy utóbbi termékkörben a meghatározó áremelkedés az üzemanyagoknál jelentkezett.

De például a tartós fogyasztási cikkek kevesebbe kerültek – 0,4 százalékkal – mint tavaly ilyenkor, ám ezeket ritkábban vásárolják a nyugdíjasok, így az ő pénztárcájukat nem kíméli túlságosan, hogy olcsóbbak lettek a híradástechnikai eszközök.

A nyugdíjakat eredetileg még kisebb mértékben, 0,9 százalékkal tervezte emelni januártól a kormány, de tavaly ősszel világossá vált, hogy felfelé mutató inflációs kockázatok jelentek meg a gazdaságban. Ezek után született megállapodás a bérekről a munkaadók, munkavállalók és a kormány között novemberben, a 15, illetve 25 százalékos minimálbér emelés – és a magasabb bérkategóriák alkalmazkodása – pedig növelik a keresletet. Magyarul több pénz marad a zsebekben, amit el lehet költeni a boltokban. Ennek pedig áremelkedés a vége az áruházakban.

Ami az év további részét illeti, a jegybank arra hívta fel a figyelmet ma megjelent elemzésében, hogy az infláció emelkedését elsősorban az üzemanyag termékkör árindexének, döntően bázishatások miatti átmeneti növekedése magyarázza. Vagyis alacsony volt tavaly a benzin ára, és innen bármilyen áremelkedés nagyobbat dob az infláción, mintha magasabb bázison számolnánk.

A jegybank azzal is nyugtatja a közvéleményt, hogy a lakosság inflációs várakozásai nem változtak, és az inflációs alapfolyamatokkal összhangban mérsékelt szinten, a 3 százalékos inflációs cél alatt alakulnak.

Az MNB 2017-ben 2,4 százalékos inflációt vár, tavaly decemberben, a legutóbbi inflációs jelentés publikálásakor legalábbis ez volt a helyzet. Az új jelentés közzétételére ezekben a napokban kerül sor.

A 2,4 százalékos előrejelzés valóra válása azt jelentené, hogy idén novemberben pótlólagos nyugdíjemelésben kellene részesíteni az időseket, hiszen a járandóságuk csak 1,6 százalékkal emelkedett. Erre a választások előtt fél évvel kerülne sor, ezért vannak olyan kritikus hangok, amelyek szerint a kormány direkt nem emelte év elején 2 százalékkal, vagy még nagyobb mértékben a nyugdíjakat, hogy majd év végén tudjon osztogatni.

Baka F. Zoltán 

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!