Hoppon maradtak a nyugdíjasok
Két hónap átlagában 2,25 százalékkal emelkedett egy év alatt a nyugdíjas kosár szerint számolt infláció, vagyis eddig ráfizetnek a nyugdíjasok, mivel év elején 1,6 százalékkal emelkedett csak a járandóságuk.
Minden forint számít
A legfrissebb statisztikai jelentés szerint februárban 2,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest az idősek kosara szerint számolt infláció. Januárban 2 százalékot mért a Központi Statisztikai Hivatal. Ennél magasabb ütemet, januárban 2,3, februárban 2,9 százalékot mutatott ki a KSH a nemzetgazdaság egészében, de ez nyilván nem vigasztalja a nyugdíjak reálértékének elvesztése miatt aggodalmaskodó időseket.
Ha megnézzük a hivatal jelentését, kiderül, hogy azonak a termékeknek és szolgáltatásoknak az inflációja ugrott meg jobban februárban, amelyek nagyobb tételt tesznek ki a nyugdíjasok fogyasztásában.
Ilyen elsősorban az élelmiszer, de az egyéb cikkek (ide tartozik a gyógyszer) is átlag felett, 8,7 százalékkal drágultak egy év alatt. Tegyük hozzá, hogy utóbbi termékkörben a meghatározó áremelkedés az üzemanyagoknál jelentkezett.
De például a tartós fogyasztási cikkek kevesebbe kerültek – 0,4 százalékkal – mint tavaly ilyenkor, ám ezeket ritkábban vásárolják a nyugdíjasok, így az ő pénztárcájukat nem kíméli túlságosan, hogy olcsóbbak lettek a híradástechnikai eszközök.
A nyugdíjakat eredetileg még kisebb mértékben, 0,9 százalékkal tervezte emelni januártól a kormány, de tavaly ősszel világossá vált, hogy felfelé mutató inflációs kockázatok jelentek meg a gazdaságban. Ezek után született megállapodás a bérekről a munkaadók, munkavállalók és a kormány között novemberben, a 15, illetve 25 százalékos minimálbér emelés – és a magasabb bérkategóriák alkalmazkodása – pedig növelik a keresletet. Magyarul több pénz marad a zsebekben, amit el lehet költeni a boltokban. Ennek pedig áremelkedés a vége az áruházakban.
Ami az év további részét illeti, a jegybank arra hívta fel a figyelmet ma megjelent elemzésében, hogy az infláció emelkedését elsősorban az üzemanyag termékkör árindexének, döntően bázishatások miatti átmeneti növekedése magyarázza. Vagyis alacsony volt tavaly a benzin ára, és innen bármilyen áremelkedés nagyobbat dob az infláción, mintha magasabb bázison számolnánk.
A jegybank azzal is nyugtatja a közvéleményt, hogy a lakosság inflációs várakozásai nem változtak, és az inflációs alapfolyamatokkal összhangban mérsékelt szinten, a 3 százalékos inflációs cél alatt alakulnak.
Az MNB 2017-ben 2,4 százalékos inflációt vár, tavaly decemberben, a legutóbbi inflációs jelentés publikálásakor legalábbis ez volt a helyzet. Az új jelentés közzétételére ezekben a napokban kerül sor.
A 2,4 százalékos előrejelzés valóra válása azt jelentené, hogy idén novemberben pótlólagos nyugdíjemelésben kellene részesíteni az időseket, hiszen a járandóságuk csak 1,6 százalékkal emelkedett. Erre a választások előtt fél évvel kerülne sor, ezért vannak olyan kritikus hangok, amelyek szerint a kormány direkt nem emelte év elején 2 százalékkal, vagy még nagyobb mértékben a nyugdíjakat, hogy majd év végén tudjon osztogatni.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
