Ahogy arról mi itt az mfor.hu oldalán is beszámoltunk, múlt hét szerdán élesítette a legújabb "csodafegyverét" a jegybank, és a kéthetes jegybanki betét helyett a 3 hónapos lett az irányadó eszköz. A módosítás egyik legfőbb célja az, hogy a bankok a jegybanki betét helyett állampapírokban parkoltassák a pénzüket, és év végére a múlt héten még 4500 milliárd környékén lévő kéthetes állomány 1000 milliárdra csökkenjen.
A kéthetes betétből kivonuló pénzintézetek számára több alternatíva is elérhető a piacon:
- adott az új eszköz, a 3 hónapos jegybanki betét,
- az alacsonyabb hozamot kínáló, ám a szabályozói likviditáskövetleményeknél elfogadott 3 hónapos diszkont kincstárjegy,
- hosszabb futamidejű magyar államkötvények,
- vagy azok számára, akiknek fontos a rövid futamidő, az egynapos - overnight - betétek is elérhetők,
- illetve a tőke egy része elhagyhatja az országot.
A kéthetes irányadó eszköz 3 hónapossá változtatása után a kéthetes betétek állománya 1383 milliárd forinttal 3129-re csökkent. Ezzel párhuzamosan pedig a szeptember 23-i és 30-i tendereken összesen ennek csak egy részét, 835,7 milliárd forintot helyeztek el 3 hónapos betétbe a bankok. Vagyis 547,4 milliárd forint (tehát 39,6 százalék) helye egyelőre kérdéses. Miért az?
Nézzük sorban akkor! Az irányadó eszköz megváltoztatása óta egy 3 hónapos diszkont kincstárjegy-aukciót tartottak, ezzel (és az összes többi állampapír-aukcióval) kapcsolatban előzetesen az érdeklődés megugrására lehetett számítani, ám ez elmaradt. A meghirdetett 20 milliárdra ugyanis 25,3 milliárd forint értékben nyújtottak be ajánlatokat, ami azt is jelenti, hogy a válság óta nem volt ilyen alacsony érdeklődés a papírok iránt.
Múlt héten csütörtökön 12 hónapos aukció is volt, mely a tervezett 20 milliárd helyett 18 milliárdos értékesítéssel zárult az alacsony érdeklődés miatt. Ebben az esetben még mindig számíthattunk arra, hogy a kéthetes betétek helyett a bankok majd hosszabb futamidejű államkötvényekben helyezik a pénzüket, ám a csütörtöki kötvényaukció sem árulkodott erről. Igaz, a tervezettnél nagyobb mennyiséget adott el az adósságkezelő, és jelentősebb is volt az érdeklődés, ám egyik adatról sem volt elmondható, hogy a korábbiakhoz képest jelentősebb ugrás történt volna. Így tehát egyelőre az államkötvények piacán sem generált a változás akkora többletkeresletet, hogy elmondhassuk, a bankok a jegybanki elképzeléseknek megfelelően cselekednek.
Utolsó alternatívaként maradtak az egynapos betétek, a jegybanki adatok alapján azonban az irányadó eszköz változása óta kvázi nettó hitelfelvevők lettek a pénzintézetek az egynapos konstrukciókban. Az elhelyezett egynapos betétek és felvett egynapos hitelek összege ugyanis szeptember 25-e óta a mínusz tartományban mozog, ami azt jelenti, hogy több hitelt vesznek fel, mint amennyit betétben elhelyeznek. Így tehát ez sem lehet az a forma, ahova az 547 milliárd forint vándorolna.
Ezek után kérdéseinkkel a Magyar Nemzeti Bankhoz fordultunk. Tájékoztatásul közölték: az állampapír-piaci kereslet mellett "a bankrendszer teljes likviditását elsősorban az ún. „autonóm tényezők” befolyásolják, melyek közül a gazdaság készpénzigénye és az államháztartás MNB-nél vezetett számlája (Kincstári Egységes Számla, KESZ) a legfontosabb tételek. Amennyiben a lakosság készpénzállománya vagy a KESZ egyenlege – például egy nagyobb adóbevétel következtében – megnövekszik, a bankrendszerben lévő többlet-likviditás csökken, ami a kéthetes betét csökkenésében is megnyilvánulhat. A jegybank által a bankrendszer számára nyújtott devizaeszközök – köztük a forintosításhoz kötődő swapok – állományának változása szintén hatással van a forintlikviditásra, az utóbbi két hétben ez is likviditásszűkítő hatással bírt".
"Emellett fontos tényező a kötelező tartalék hónapon belüli szezonalitása: a bankrendszer a szeptemberi hónap utolsó 8 napjában jelentősen növelte az MNB-nél elhelyezett kötelező tartalékát, azaz a hitelintézetek MNB-nél vezetett forint pénzforgalmi számláinak összegyenlegét a havi átlagos tartalékkövetelmény teljesítése érdekében. A pénzforgalmi számlák napi átlagos összegyenlege mintegy 300 milliárd forinttal emelkedett a szeptember 16. és 22. közötti időszakhoz képest a szeptember 23. és szeptember 30. közötti időszakra. Az utóbbi tétel – a három hónapos betéti eszköz mellett – szintén jelentős kéthetes-betétállomány csökkenést okozott. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy ezt a hatást nem lehet kizárólagosan párhuzamba állítani a kéthetes betét állományának változásával. A bankok forint pénzforgalmi számláinak összegyenlegére, mind az első pontban említett tényezők, mind pedig az MNB egyéb hitel és betéti eszközei is hatást gyakorolnak."
Végezetül még akár is elképzelhető, hogy a bankok a kéthetes betétből felszabadított pénzek egy részét kiviszik külföldre, amivel új lendületet kapna az a folyamat, melyről már egy évvel ezelőtt írtunk, miszerint 4000 milliárd forint is elhagyhatja az országot.
Székely Sarolta
mfor.hu
