5p

A jegybank új "csodafegyverével" kapcsolatban nagy kérdés, hogy milyen alternatívát választanak a bankok a kéthetes jegybanki betét helyett. Egyelőre azonban úgy tűnik, a kéthetesből kivonuló pénzek 39,6 százalékáról nem tudni, hogy hova lett.

Ahogy arról mi itt az mfor.hu oldalán is beszámoltunk, múlt hét szerdán élesítette a legújabb "csodafegyverét" a jegybank, és a kéthetes jegybanki betét helyett a 3 hónapos lett az irányadó eszköz. A módosítás egyik legfőbb célja az, hogy a bankok a jegybanki betét helyett állampapírokban parkoltassák a pénzüket, és év végére a múlt héten még 4500 milliárd környékén lévő kéthetes állomány 1000 milliárdra csökkenjen.

A kéthetes betétből kivonuló pénzintézetek számára több alternatíva is elérhető a piacon:

  • adott az új eszköz, a 3 hónapos jegybanki betét,
  • az alacsonyabb hozamot kínáló, ám a szabályozói likviditáskövetleményeknél elfogadott 3 hónapos diszkont kincstárjegy,
  • hosszabb futamidejű magyar államkötvények,
  • vagy azok számára, akiknek fontos a rövid futamidő, az egynapos - overnight - betétek is elérhetők,
  • illetve a tőke egy része elhagyhatja az országot.

A kéthetes irányadó eszköz 3 hónapossá változtatása után a kéthetes betétek állománya 1383 milliárd forinttal 3129-re csökkent. Ezzel párhuzamosan pedig a szeptember 23-i és 30-i tendereken összesen ennek csak egy részét, 835,7 milliárd forintot helyeztek el 3 hónapos betétbe a bankok. Vagyis 547,4 milliárd forint (tehát 39,6 százalék) helye egyelőre kérdéses. Miért az?

Nézzük sorban akkor! Az irányadó eszköz megváltoztatása óta egy 3 hónapos diszkont kincstárjegy-aukciót tartottak, ezzel (és az összes többi állampapír-aukcióval) kapcsolatban előzetesen az érdeklődés megugrására lehetett számítani, ám ez elmaradt. A meghirdetett 20 milliárdra ugyanis 25,3 milliárd forint értékben nyújtottak be ajánlatokat, ami azt is jelenti, hogy a válság óta nem volt ilyen alacsony érdeklődés a papírok iránt.

Múlt héten csütörtökön 12 hónapos aukció is volt, mely a tervezett 20 milliárd helyett 18 milliárdos értékesítéssel zárult az alacsony érdeklődés miatt. Ebben az esetben még mindig számíthattunk arra, hogy a kéthetes betétek helyett a bankok majd hosszabb futamidejű államkötvényekben helyezik a pénzüket, ám a csütörtöki kötvényaukció sem árulkodott erről. Igaz, a tervezettnél nagyobb mennyiséget adott el az adósságkezelő, és jelentősebb is volt az érdeklődés, ám egyik adatról sem volt elmondható, hogy a korábbiakhoz képest jelentősebb ugrás történt volna. Így tehát egyelőre az államkötvények piacán sem generált a változás akkora többletkeresletet, hogy elmondhassuk, a bankok a jegybanki elképzeléseknek megfelelően cselekednek.

Utolsó alternatívaként maradtak az egynapos betétek, a jegybanki adatok alapján azonban az irányadó eszköz változása óta kvázi nettó hitelfelvevők lettek a pénzintézetek az egynapos konstrukciókban. Az elhelyezett egynapos betétek és felvett egynapos hitelek összege ugyanis szeptember 25-e óta a mínusz tartományban mozog, ami azt jelenti, hogy több hitelt vesznek fel, mint amennyit betétben elhelyeznek. Így tehát ez sem lehet az a forma, ahova az 547 milliárd forint vándorolna.

Ezek után kérdéseinkkel a Magyar Nemzeti Bankhoz fordultunk. Tájékoztatásul közölték: az állampapír-piaci kereslet mellett "a bankrendszer teljes likviditását elsősorban az ún. „autonóm tényezők” befolyásolják, melyek közül a gazdaság készpénzigénye és az államháztartás MNB-nél vezetett számlája (Kincstári Egységes Számla, KESZ) a legfontosabb tételek. Amennyiben a lakosság készpénzállománya vagy a KESZ egyenlege – például egy nagyobb adóbevétel következtében – megnövekszik, a bankrendszerben lévő többlet-likviditás csökken, ami a kéthetes betét csökkenésében is megnyilvánulhat. A jegybank által a bankrendszer számára nyújtott devizaeszközök – köztük a forintosításhoz kötődő swapok – állományának változása szintén hatással van a forintlikviditásra, az utóbbi két hétben ez is likviditásszűkítő hatással bírt".

"Emellett fontos tényező a kötelező tartalék hónapon belüli szezonalitása: a bankrendszer a szeptemberi hónap utolsó 8 napjában jelentősen növelte az MNB-nél elhelyezett kötelező tartalékát, azaz a hitelintézetek MNB-nél vezetett forint pénzforgalmi számláinak összegyenlegét a havi átlagos tartalékkövetelmény teljesítése érdekében. A pénzforgalmi számlák napi átlagos összegyenlege mintegy 300 milliárd forinttal emelkedett a szeptember 16. és 22. közötti időszakhoz képest a szeptember 23. és szeptember 30. közötti időszakra.  Az utóbbi tétel – a három hónapos betéti eszköz mellett – szintén jelentős kéthetes-betétállomány csökkenést okozott. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy ezt a hatást nem lehet kizárólagosan párhuzamba állítani a kéthetes betét állományának változásával. A bankok forint pénzforgalmi számláinak összegyenlegére, mind az első pontban említett tényezők, mind pedig az MNB egyéb hitel és betéti eszközei is hatást gyakorolnak."

Végezetül még akár is elképzelhető, hogy a bankok a kéthetes betétből felszabadított pénzek egy részét kiviszik külföldre, amivel új lendületet kapna az a folyamat, melyről már egy évvel ezelőtt írtunk, miszerint 4000 milliárd forint is elhagyhatja az országot.

Székely Sarolta
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!