Hogy pontosan milyen szabályok vonatkoznak a lakáskiadásra és ezért mi az az összeg, amely között nem érdemes kiadni az ingatlanunkat, arról múlt heti cikkünkben írtunk részletesen, illetve készítettünk egy kalkulátort is.
Amit fontos tudni, hogy
- 1 millió forint alatt – költségekkel csökkentve – csak a 16 százalékos szja-t kell befizetni,
- 1 millió forint felett már a 14 százalékos eho-t is az egész összegre (!).
- Az eho felső határa 450 ezer forint,
- ebbe olyan befizetések is beletartoznak, mint a bér után fizetett 7 százalékos egészségügyi járulék.
Az 3. és a 4. pont azt eredményezi, hogy két ember közül, aki azonos értekben adja ki a lakását, ám egyikük egy bizonyos összeg felett keres, visszaigényelhet az lakáskiadás eho-jából, vagyis ha úgy tetszik, degresszívvé válik az adózása, vagyis nem többet, hanem kevesebbet fizet a magasabb bérnek köszönhetően.
Lássunk egy példát!
Ha valaki havi 150 ezer forintért adja ki havonta a lakását, akkor 10 százalékos költséghányaddal számolva az éves adóalapja 1 620 000 forint lesz. Ebből fizet be 259 200 forint szja-t és 226 800 forint eho-t. Így egyébként a végén havonta 109 500 forintja marad a bérleti díjból.
Számolja ki Ön is, hogy mennyit kell adóznia ingatlankiadása után!
Az illető emellett dolgozik is, befizeti a 7 százalékos egészségügyi járulékot. Bruttó 265 ezer forintig a helyzet egyszerű, 266 ezer forintnál azonban már az egészségügyi járulék 223 440 forint lesz, amely a kiadás után befizetett eho-val együtt már 450 240 forint. Ez azt jelenti, hogy a 240 forintot a következő bevallásában visszaigényelheti.
A visszaigényelhető összeg egészen 536 ezer forint bruttó havi bérig emelkedik, amikor már önmagában a bére után fizetett egészségügyi járulék összege eléri a 450 ezer forintot. Ez azt jelenti, hogy a lakáskiadás után egyáltalán nem fizet eho-t (illetve viszaigényelheti a hatályos szabályok szerint). Nyilván a egészségügyi járuléknak nincs felső határa a bér esetén, de ezt csak mellékesen jegyezzük meg, a számításra nincs hatással.
A példánknál maradva, más megközelítésben: a 150 ezer forintos lakás kiadása mellett 265 ezer forint bérig minden ezer forint bruttó növekedés után a nettó 655 forinttal nő, 266 és 536 ezer forint között azonban már 725-tel.
A lakás oldaláról megközelítve: 265 ezer bruttó bérig a 150 ezres bérleti díjból 109 500 forint marad, 536 ezer forintos bér felett viszont 128 400, vagyis egyértelműen látszik, hogy a magasabb jövedelműek az ingatlan után is többet tehetnek zsebre.
A következő grafikonon pedig az látszik, hogy a lakáskiadás "adóéke", vagyis a bruttó és a nettó bérletidíj közti adóterhelés miként alakul.
A cikk nem az adórendszer kritikája kíván lenni, nyilván a jogalkotónak megvolt az oka arra, hogy a lakáskiadás adózását a jelenlegi formájára szabja. A kérdés azonban sokakat érinthet, főleg most, hogy az adóhatóság is kiemelten figyeli a közterhek megfizetését az ingatlankiadás után.
mfor.hu
