A lakáskiadás utáni adózás szabályai nem bonyolultak, de jó ha tisztában vagyunk velük, így nem érhet megleptés.
Az olcsóbb ingatlanok kiadásánál még igen egyszerűen megússzuk az adózást, ugyanis ha a bevételünk a költségek levonása után sem éri el az évi 1 millió forintot, akkor csak a 16 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetnünk.
A költségeket kétféleképpen számolhatjuk el: vagy tételesen (az ingatlanra való ráfordítások igazolásával), vagy a 10 százalékos átalánnyal számolva. A kalkulátorunkban mi ez utóbbival számolnuk, ugyanis vélhetően ezt választják a legtöbben.
Ha tehát a lakásunkat havi 80 ezer forintért adjuk ki, akkor az adó alapja a 960 ezer forint 90 százaléka, vagyis 864 ezer forint lesz évente. Ebből kell 138 240 forintot megfizetnünk szja formájában. Így a 80 ezer forint bérleti díjból 68 480 forintunk marad, immár havonkét számolva.
A csavar akkor jön, ha a bevétel a költségelszámolás után meghaladja az évi 1 millió forintot, ebben az esetben ugyanis belép az egészségügyi hozzájárulás 14 százalékos kulcsa. Csakhogy ez nem csak a millió feletti összegre vonatkozik, hanem az egészre(!).
Hogy ezt a legextrémebb példával illusztráljuk: ha valaki havi 92 592 forintért adja ki a lakását, akkor a 10 százalékos költséghányaddal számolva az adóalapja évi 999 994 forint lesz. Így csak a 16 százalékos szja megfizetésre kötelezett, így a bérleti díjból havi 79 259 forint marad az adózás után. Ha viszont 1 forinttal többet kér a lakásért, akkor az adóalapja máris 1 000 004 forint lesz, ami azt jeleni, hogy 140 001 forint EHO-t is kell fizetnie, vagyis a bérleti díjból 11 666 forinttal kevesebb, 67 593 forint marad hónap végén.
Ha az első példa szerinti 79 258 forintot szeretnénk keresni a kiadáson, akkor legalább 108 573 forintért kell kiadni a lakást. Így tehát úgy tűnik, hogy 92 592 és 108 573 forint között nem igazán éri meg kiadni a lakásunkat.
A dolog ezzel azonban nem ér véget…
Az EHO fizetésnek ugyanis van egy felső határa, amely 450 ezer forint. Ezt 297 619 forintos havi bérleti díjnál érjük el, efölött tehát arányaiban megint jobban megéri kiadni az ingatlanunkat, hiszen még egy havi 5 millió forintért kiadott kastély után sem kell többet fizetnünk, mint 450 ezer forint EHO-t.
Akinek nincs kastélya az se szomorkodjon, ugyanis a törvény értelmében a 450 ezer forintba más befizetések is beletartoznak. Ilyen például az egyéni vállalkozók által fizetett 6930 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék, az az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint a magánszemélyt terhelő 1,6 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék, vagy az Eho törvényben meghatározott 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettséggel járó jövedelmek. Ami viszont nyilván sokakat érni, az az, hogy ide tartozik a munkabér után megfizetett 7 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék is. A kalkulárotunkban is ez utóbbi lehetőség szerepel.
Számolja ki bérkalkulárotunkkal, hogy Ön mennyi egészségbizosítási járulékot fizet!
Ez egy átlagos bruttó 250 ezer forintos fizetés esetén 210 ezer forint, azonban ha valaki olyan szerencsés, hogy havi bruttó 536 ezer forintot keres, akkor máris átlépte a 450 ezres határt.
Nagyon fontos ugyanakkor, hogy az EHO-előleget mindenkinek be kell fizetnie és majd az adóbevallásban kell rendelkeznie arról, hogy a túlfizetés alapján mennyi jár neki vissza. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a pénzét a visszatérítésig nem használhatja azt be kell fizetnie, ugyanakkor a tényeken nem változtat, vagyis ha valaki magas jövedelemmel rendelkezik, akkor sokkal jobban megéri neki ingatlant kiadnia, hiszen azután egyáltalán nem keletkezik EHO-fizetési kötelezettsége.
Némi iróniával összefoglalva tehát, akkor éri meg igazán lakást kiadni, ha:
- az ingatlan kisebb értékű, 90 ezernél többért nem tudjuk kiadni
- nagyon nagy értékű, több millióért is ki tudjuk adni, hogy ne érezzük meg a 450 ezres eho-t
- minimum 536 ezer forintot keresünk. :)
És akkor itt az ideje számolni új, lakáskiadási kalkulátorunkkal!
mfor.hu
